Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

2. füzet - Rákóczi László: A Duna-meder sorsa Szap és Szob között

266 Rákóczi László Idószok (év) 3. ábra. A Magyarországon panelos technológiával készült lakások száma és építési ideje (Epületfenntartási K+

F Alapítvány 1998 nyomán) Figure 3. Number and construction-period of homes built in Hungary with the prefabricated panel" technology (after the foundation Epületfenntartási K+F, 1998) Bild 3. Anzahl und Bauzeit der in Ungarn mit Fertigteil-Technologie errichteten Wohnungen (nach Epületfenntartási K+F Alapítvány 1998) рис. 3. Число квартир, построенных в Венгрии панельной техникой и время стпрительства (по Фонд K+F по содержанию зданий 1998) csakis annak tudatában adhattak engedélyt a két szomszédos ország vízügyi igazgatási szervei, hogy felépül a nagymarosi vízlépcső és annak kisvízi duzzasztása ellensúlyozza a kisvízszintek nagyfokú csökkenését a kimélyült mederben. A Dévény—Pozsony közötti Duna-sza.kasz medrének kavicshiányát valamelyest enyhíti az a körülmény, hogy az osztrák szervek az utóbbi években évente 300 000 t, azaz mintegy 170 000 m

3 durva kavicsanyagot juttatnak Freudenau alatt a Duna medrébe, meggátolandó annak túlzott kimélyülését (Zottl 1998). Bár ennek a hatalmas kavicsmennyiségnek az lenne a tervezett feladata, hogy mintegy 0,2 m vastag összefüggő, állékony kérget hozzon létre a Duna Bécs—Dévény közötti mederszakaszának felszínén, a szlovák VUVH 1997—98 évi részletes hordalékmérései szerint annak egy része eljut Pozsonyig is (

Ноlubová-Szolgay 1999). A mesterséges kavicsutánpótlás Szap alatti alkalmazásának felmerülése esetén figyelembe kell venni az ezzel kapcsolatos osztrák és szlovák tapasztalatokat is. Az 1990 előtti ipari kotrások zöme Szap és Szob között történt, azonban az évente kitermelt kavicsanyag térfogata az időben és a folyóhossz mentén is jelentős ingadozásokat mutat (2. és 4. ábra). A kotrás mélysége nem volt egyenletes, hosszirányban pedig szakaszosan történt, néhány száz m, esetenként több km hosszú kotratlan szakaszokat hagyva ki. A kotrási szélességre nézve rendelkezünk a legkevesebb adattal, de valószínűsíthető, hogy a Gönyü alatt jelentősen kiszélesedő mederben sekélyebb és szélesebb kotrási gödrök is előtérbe kerülhettek. A nem kotort, zavartalan szakaszok is működhetnek küszöbként és részben ezeknek tulajdonítható, hogy a vízszintek