Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

2. füzet - Nagy László: Módszerek az árvízvédelmi gátak tönkremeneteli valószínűségének meghatározására

Módszerek az árvízvédelmi gátak tönkremeneteli valószínűségének meghatározására 223 /. táblázat Az árvédelmi gátak tönkremenetelének okai Kiváltó ok Árvízvédelmi töltések Nagy gátak Kiváltó ok szakadása Magyarországon károsodása Lengyelországban károsodása szakadása károsodása Kiváltó ok Nagy 1993 Nagy 1996 károsodása Lengyelországban ÉszakAmerikában Middlebrook 1953 világszerte (1COLD 1984) Kiváltó ok évi felmérés alapján károsodása Lengyelországban ÉszakAmerikában Middlebrook 1953 világszerte (1COLD 1984) Kiváltó ok (83 eset) (140 eset) (248 eset) (206 eset) (432 eset) Kiváltó ok % Meghágás 61 57 32 30 * * Altalaj 14 16 25 16 — Töltéstest 10 6 25 23 27 25 Műtárgy 3 1 — 3 11 3 Elhabolás — 2 — — 9 Átvágás — 3 — 9 — Rézsűcsúszás — 3 7 5 9 Hibás építés — 7 — 13 4 Süllyedés — — — 4 28 8 Belső erózió — — 8 17 7 13 Egyéb 12 15 29 " Mcghágás nélküli adatokat vizsgáltak. - 3 db elhabolás, - 2 db műtárgy melletti káros szivárgás és - 4 esetben a szakadás mechanizmusa azonosított, azonban egyik fenti esethez sem sorolható (pl. kívülről szakította be a víz a gátat, vagy másik gátszakadás indukálta a szakadást), - 17 esetben nem lehetett teljes pontossággal a károsodás mechanizmusát megállapítani. A szakadások számát tekintve három esetben ugyan az a szakadás kétszer is szerepel, mert mechanizmusára két magyarázatot is adtak. (Például az 1956-os árvíznél a Sió jobb part 12+954 tkm szelvényben bekövetkezett gátszakadásra „töltés átázás és régi műtárgy helye" volt a meghatározás.) Az árvízvédelmi töltések tönkremenetelével kapcsolatos legfontosabb megállapítások (Nagy 1996): - meghágásból eredő tönkremenetelek száma csökkenő részarányt és csökkenő tendenciát mutat,