Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

2. füzet - Illés L.-Konecsny K.: Az erdő hidrológiai hatása az árvizek kialakulására a Felső-Tisza vízgyűjtőben

Az erdő hidrológiai hatása az árvizek kialakulására a Felsö-tisza vízgyűjtőben 191 X. táblázat Az erdők változása 1896-1998 között a Felső-Tisza egyes részvízgyűjtőin A vízgyűjtő 1896 1998 Erdőterület változása 1896-hoz viszonyítva sorszáma megnevezése területe a közigazgatási nyilvántartás szerint erdő erdő Erdőterület változása 1896-hoz viszonyítva sorszáma megnevezése km

2 km2 % km

2 % % 1 TiszaTerebesfej érpatak (Gyelovoje) (FehérTisza nélkül) 746 563 75 433 58 -17 2 Sopurka Kabola-Polyána Kob—Pojana 265 196 70 196 70 0 3 Iza-torkolat 1350 447 33 385 29 -4 4 Visó-torkolat 1706 984 58 880 52 -6 5 Tarac—Királymező (Uszty-Csorna) 568 473 83 416 73 -10 6 NagyágVucskómező (Vucskovó) 718 332 46 216 30 -16 7 Borzsa—Bilke (Belki) 594 387 65 264 0 -21 8 Túr-országhatár 1200 409 34 300 25 -9 5. Néhány felső-tiszai hidrológiai idősor főbb statisztikai jellemzői Az erdő vízjárásra és vízháztartásra gyakorolt hatását többek között a vízállás és vízhozam adatsorok segítségével lehet vizsgálni. A vízállásra vonatkozó adatsorok általában hosszabbak, de gyakran inhomogének, a vízhozam adatsorok esetenként jelentős hibával terheltek. A Felső-Tisza-vidéken folyamatos, megbízható idősorok csak a XX. század közepétől (1946-1956) állnak rendelkezésre, tehát kb. 50 éves időszakra. Sok esetben — a kisebb vízfolyásokon - még ennél is rövidebbek az adatsorok. Az adatok segítségével elvben vizsgálni lehet azt, hogy nagyobb vagy kiseb erdő esetén hogyan alakul a lefolyás (nagyvízi, középvízi, kisvízi) nagysága, változékonysága, a lefolyási tényező, a hordalékszállítás, stb. Az erdő és a vízjárás közötti közvetlen korrelációs kapcsolatok elemzését azonban nehezíti az egyéb befolyásoló tényezők hatása A