Vízügyi Közlemények, 2000 (82. évfolyam)

2. füzet - Illés L.-Konecsny K.: Az erdő hidrológiai hatása az árvizek kialakulására a Felső-Tisza vízgyűjtőben

192 Illés L.—Konecsny К. 12. ábra. Évi csapadékösszegek Nyíregyházán Figure 12. Annual precipitation in Nyíregyháza Bild 12. Jährliche Niederschlagshöhen zu Nyíregyháza рис. 12. Годовые суммы осадков ст. Ньиредьхаза globális éghajlatváltozások valamint az egyéb emberi beavatkozások statisztikai idősorokkal nem vagy csak részlegesen jellemezhetők, így a többváltozós korrelációs analízis sem jöhet szóba. Az idősorok bemutatásával célunk mindössze tájékoztatást adni néhány felső-tiszai hidrológiai adatsor főbb statisztikai jellemzőiről (trend, periodicitás, szélső értékek). Az adatsorok rövidségéből következően a jövőre vonatkozó becslést nem lehet tenni. Az idősorok ugyanakkor mutatják az utóbi évtizedek vízjárását, továbbá azt is, hogy részvízgyüjtönként sem egységesek és egyirányúak a változások. Általánosságban ugyan ki lehet mondani, hogy az erdő 10-20%-kal csökkent, de ez területileg és időben is nagyon eltérő mértékben történt. Tovább nehezíti az összefüggések keresését, hogy változott az erdők korösszetétele és az erdöhatár felső széle is. Az idősorok alapján levonható statisztikai jellegű főbb következtetések: — Az Alföld északi részén az elmúlt fél évszázadban csökkent az évi csapadék mennyiség. A csökkenés mértéke mintegy 80 mm, vagyis 1,6 mm/év; — Hasonlóan csökkenő trendet jelez (60 mm-0,4 mm/év) a 146 éves nyíregyházi csapadék adatsor. Tehát azt is ki lehet jelenteni, az Alföld északi részén az elmúlt másfélszáz évben csökkent a csapadékösszeg (12. ábra)\ — Az Északkeleti-Kárpátokban, vagyis a Felső-Tisza Tivadarig tartó vízgyűjtőjén