Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

716 Thyll Sz.—Bíró T. Kisebb kiterjedésű belvízöblözetek jellemzése veszélyeztetettség szempontjából leginkább a ritka megfigyelések és a kisméretű foltok figyelmen kívül hagyása miatt ütközik akadályokba. Ebben az esetben tehát célravezetőbb a belvizek kialakulását befolyásoló tényezők részletes térbeli elemzése és annak az esetlegesen rendelkezésre álló elöntési térképekkel való összevetése. Az elemzések során a befolyásoló tényezők digitális kategóriatérképeinek sorozatos átfedéseivel a kísérleti terület veszélyeztetettségi térképet állítottuk elő. A térbeli korrelációs vizsgálatok rávilágítottak arra, hogy a sík vidékek réti talajain a belvízképződésért elsősorban a talajok tározóképességének alakulása felelős, amelyet a felszín konvexitása követ. Az elkészített belvíz-veszélyeztetettségi digitális adatállományok jól hasznosíthatók a földhasználat ésszerű kialakítása során. A gazdálkodó egységek és a gazdák ezek alapján határozhatják meg a művelési ágak átszervezését, segítséget kapnak a termelésből kivonandó terület kijelöléséhez, a táblásítás, az úthálózat kialakításához. A földterületek értékelése, árverése szintén támaszkodhat az ilyen jellegű térképekre. A vízgazdálkodási beavatkozások megtervezése, kivitelezése időben és térben helyesen alkalmazott csapadéktakarékos művelési rendszerek hasonló módon integrált adatbázisokat használhatnak a közeljövőben. IRODALOM Pálfai /.: Az Alföld belvíz-veszélyeztetettségi térképe. Vízügyi Közlemények. LXXVI. évfolyam 3. füzet. 1994. Petrasovits L—Vajdai 1.: A termőhelyi víztöbbletek termelést korlátozó hatásai. In: Petrasovits I.: Sík vidéki vízrendezés és gazdálkodás. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1982. Vajdai I: A szántóföldi termesztésben okozott károk. In: Kiss et al.: Gazdálkodás belvizes területeken. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1981. * * * Mapping of excess water risk by Dr. THYLL. Szilárd C.E. and Dr. BÍRÓ Tibor. agr. eng.. Ph.D. Preventive and casual management of the agricultural areas cannot be realised without knowing the factors that determine the spatial and temporal distribution of excess water. The excess water is a complex process. Its quantity can only be determined through taking numerous factors into consideration. The integration of different geographical information systems allows for the exact evaluation of the spatial distribution of the influential factors and for the quantification of excess water, which occurs randomly, under different hydro-meteorological conditions. Changes in land use and in the structure of forestry and land management in the last few years — due to changes in soil conditions - altered significantly the run-off and accumulation processes in the area. Therefore those elements which were planned to work with the original land use characteristics cannot fulfil their duty. One method to determine the excess water risk - this method is still used in practice - is the