Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

A belvíz-veszélyeztetettség térképezése 715 III. táblázat A belvíz-veszélyeztetettséget befolyásoló tényezők korrelációs mátrixa (p=5%) Szivárgási tényező Tározásra alkalmas rétegvastagság A talaj maximális tározóképessége Konvexitás A mikrovízgyüjtő területek nagysága Művelési ág Szivárgási tényező 1 -0,56 0,72 -0,82 0,14 0,32 Rétegvastagság 1 0,89 -0,74 0,21 • 0,27 A talaj max. tározóképessége 1 -0,89 0,27 0,36 Konvexitás 1 -0,64 -0,08 A mikrovízgyüjtő területek nagysága 1 0,19 Földhasználat 1 Az ilyen úton végzett becslések az egyes tényezők közötti összefüggések ismeretében végezhetők el (III. táblázat). A táblázatból a legáltalánosabban levonható következtetés a konvexitás viszonylag erős összefüggése a talaj vízgazdálkodási értékeivel. Ezt az eredményt támasztja alá az az evidencia is, amely a domborzat alakulása és a talajok fejlődése között fennáll. A vízgazdálkodási paraméterek térképi állományának megteremtése számos akadályba ütközik. így abban az esetben, ha rendelkezésre áll nagy részletességű domborzati adatbázis, abból felszíni elemzések segítségével kategorizált veszélyeztetettségi térkép készíthető. Az így készített térbeli ábrázolások ugyanakkor mindössze tájékoztató jellegűek lehetnek. Az igényes, minden részletre kiteijedő vizsgálatok csak az előbbiekben vázolt térinformatikai elemzések eredményeként születhetnek. 3. Összefoglalás A sík vidéki belvízjelenség összetett folyamat. A belvíz mennyiségének meghatározása csak számos tényező figyelembevételével lehetséges. A térinformatikai eszközök integrálása ugyanakkor lehetővé teszi a befolyásoló tényezők térbeli mintázottságának egzakt értékelését és a belvíznek, mint véletlenszerű jelenségnek a kvantifikálását a különböző hidrometeorológiai helyzetekben. A nagytérségek belvíz-veszélyeztetettségnek értékelése egyrészt a tényleges elöntések relatív gyakoriságának vizsgálatával, másrészt a befolyásoló tényezők térbeli elemzésével végezhetők el. Az elöntések valószínűségének figyelembe vétele csak olyan területekre tesz lehetővé kis felbontású, nagytérségi térképezést, amelyekre viszonylag hosszú - minimum 40-50 éves - megfigyelési adatsor áll rendelkezésre.