Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

4. füzet - Ivicsics Lajos: Árvizek Szlovákiában 1998-ban és 1999-ben

688 Ivicsics Lajos Tapasztalatok mutatják, hogy az árvédelmi töltések jelentős része ezeket a követelményeket nem elégíti ki, a töltések nagy részét nem ezeknek az igénybevételeknek a figyelembevételével tervezték vagy méretezték, vagy jól tervezték, de nem megfelelően építették. Jobbára a múlt század végén, a századfordulón, különböző szervezési, pénzügyi körülmények, a maiaktól eltérő szempontok kielégítésére törekedve, más műszaki lehetőségek figyelembevételével tervezték, építették azokat. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a mintegy 4000-5000 km hosszú árvízvédelmi töltés megépítése igen jelentős gazdasági, műszaki és szervezési feladat volt, de azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a védekezési munkák költségei ezideig mekkorák voltak—ha ugyan lenne módunk utólagosan meghatározni azokat -, hogy a töltésszakadások következtében keletkezett károk, pusztulások mértéke milyen nagy volt. Mindezekből következőleg - szükséges felülvizsgálni állékonyságuk és védőképességük szempontjából árvédelmi töltéseinket, - meghatározni megfelelő állapotba helyezésük időbeli és hely szerinti sorrendjét, és - az ország anyagi teherviselő képességének megfelelően folyamatosan megfelelő műszaki színvonalra hozni a töltéseket. Ez igen nagy anyagi megterhelést jelent, de lényegesen kisebbet, mint az árvízkárok. Ilyen irányú vizsgálatok ismereteink szerint Magyarországon folynak, sőt árvízvédelmi töltéseket is építenek, de szükséges lenne a védőképesség fokozásának a leginkább kedvező, a pénzügyi lehetőségeket is figyelembe vevő leghatékonyabb módját rövid idő alatt meghatározni. A közelmúlt árvízi tapasztalatai azt mutatják, hogy Szlovákiában is szükség van az árvízvédelmi töltések felülvizsgálatára és fejlesztésére. Az elmaradt kár is haszon minden országban. A belvizek az 1998. és az 1999. évben, de a megelőző években is mind Szlovákiában, mind pedig Magyarországon egyes években nagy károkat okoztak. A károkat tekintve arra kell következtetni, hogy felülvizsgálni szükséges a 20 nap alatti belvízelvezetésnek régebben megállapított és elfogadott elvét. Sokkal részletesebben, a helyi viszonyoknak inkább megfelelően kell meghatározni azokat a szempontokat, amelyeket figyelembe kell venni a területek hasznosításának tervezésekor, különös tekintettel többek között a települések tervezésekor, a mezőgazdasági, az ipari hasznosításkor, az építési engedélyek kiadásakor, a belvízvédelmi müvek fenntartásakor, fejlesztésekor mérlegelni szükséges körülményekre. Mind az ár-, mind a belvízkárokat lehetőleg megelőzni szükséges. A vízkárok ellen sokkal gazdaságosabb a védelmi (megelőzési) munkákat akkor végezni, amikor még nincs életbeléptetve a területen árvíz-/belvízvédelmi készültségi fokozat, mint készültség idején. IRODALOM Abaffy, D.—Kadubec, J.: Povodne na Uzemí slovenskej republiky v júni i v júli 1999. Vodohospodársky spravodajca, Bratislava, XLII, 1999. 9. Báláz, A.: Marcovy odchod l'adov v povodí riek Poprád a Homád. Vodohospodársky spravodajca, Bratislava, XLII., 1999. 5.