Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

4. füzet - Ivicsics Lajos: Árvizek Szlovákiában 1998-ban és 1999-ben

Árvizek Szlovákiában 1998-ban és 1999-ben 687 Célszerű figyelembe venni azt a szlovákiai tapasztalatot, amely szerint az árvédekezés megkönnyítésében jelentősen közrejátszott az állandó működtetésű tározók megfelelő időben, jobbára már február közepén, való előkészítése a várható árvíz fogadására, vagyis a tározott víz egy részének lebocsátása, a megfelelő meteorológiai előrejelzések, a vízgyűjtőterületek hidrológiai viszonyainak felmérése (a hó és a jég alakjában tározott víz mennyiségének legalábbis közelítő meghatározása), a tározók kezelésének jó megszervezése. A meteorológiai előrejelzések jelentősége az év minden szakában a vízkárok elhárításában nagymértékben növekedett, mert - mind nagyobb a megvédendő területek, anyagi javak értéke, - az utóbbi években számottevően nőtt a meteorológiai előrejelzések megbízhatósága. A három—négynapos időelőnyü bevált meteorológai előrejelzések ma már igen gyakoriak, figyelembevételük az árvizek elleni védekezésben, nem csak a tározók, a zsilipek kezelésében, hanem a védekezés szervezési feladatainak megoldásában is igen sokat jelent. Ezért szükséges a már hosszú idő óta használt árvízvédelmi készültségi fokozatok bevezetéséhez kapcsolódóan intézményesen kidolgozni, bevezetni és rendszeresen alkalmazni az úgynevezett nulladik készültségi fokozatot. Ez több, de legalább néhány nappal előre jelezné azokat a meteorológiai eseményeket (felmelegedést, nagymértékű záporokat stb.), amelyek árvizek várható bekövetkeztére utalnak. A készültség nulladik fokozata még nem riasztás, csak figyelmeztetés lenne, de megelőzné a készültség első fokozatának bevezetését, amely csak akkor lép érvénybe, amikor a várható árvíz első nyoma már vízhozam-, illetőleg vízállásnövekedés alakjában a vizsgált folyószakaszon már megjelent, vagyis amikor már ott van az árvíz, csak még nem a második, valamint a harmadik fokozatnak megfelelő mértékben. Ennek a nulladik fokozatnak a bevezetése még akkor is eredményes lenne, ha csupán a lélektani hatását vennénk figyelembe. A ma használatos három készültségi fokozat mérlegelése nagymértékben elősegíti a felkészülést az árvédekezésre. Ezt az időelőnyt fokozná a nulladik fokozat bevezetése. A nulladik készültségi fokozat bevezetése közös érdeke minden, közös vízgyüjtőterületü országnak. Ezért alkalmazásában a Kárpát-medence országainak együttmüködniök szükséges. Az együttműködés feltételeit, lehetőségeit minél előbb ki kell dolgozni. Szlovákiában is, Magyarországon is az árvizek elleni védekezéskor igen gyakran okoz nehézséget az árvízvédelmi töltések nem kielégítő állékonysága, védőképessége. Gyakorta előforduló tapasztalat, hogy fennáll a víz átbukásának veszélye, hogy a víz a töltéstesten vagy a töltés alatt, vagy mindkét módon átszivárog, hogy a töltés állékonysága kétségessé válik, és ennek következtében a töltést és a hozzá csatlakozó, mentett oldali részt homokzsákokkal, homokzsákbordákkal, földráhordással kell „támogatni". Nem kétséges, hogy az árvízvédelmi töltésnek (gátnak) - elegendően magasnak kell lennie ahhoz, hogy koronáján a víz ne bukjék át, - hogy ellenálljon a víznyomásnak, valamint hogy - a víz sem a testén, sem az altalaján ne szivároghassék át.