Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

4. füzet - Kisházi Péter Konrád: Izotópos sűrűségmérők kalibrálásának minőségcentrikus új eljárása

Vízügyi Közlemények, LXXXI. évfolyam 1999. évi 4. füzet IZOTÓPOS SŰRŰSÉGMÉRŐK KALIBRÁLÁSÁNAK MINŐSÉGCENTRIKUS ÚJ ELJÁRÁSA KISHÁZI PÉTER KONRÁD A sűrűségmérés talajmechanikában, vízépítési minőség-ellenőrzésben betöltött szerepet tölt be, hiszen az alapvető műszaki információk megszerzésének kizárólagos eszköze. Jellegüket tekintve kétféleképpen végezhetők el a mérések: - direkt módon, amikor többé-kevésbé szabályos mintavételi geometria mellett kiemeljük a talajmintát, majd valamilyen módszerrel meghatározzuk annak térfogatát - indirekt módon, radioizotópos eszközökkel. A direktnek tekinthető módszereket illetően megjegyezem, hogy ezek az eljárások viszonylag lassúak, munkaigényesek, nem, vagy csak kompromisszumok árán alkalmasak nagy tömegű, gyorsvizsgálat elvégzésére, és a vizsgált földműnek csak egy igen diszkrét szegmensére jellemző adatokat szolgáltatnak. Amennyiben tehát a helyi inhomogenitások és a direkt mintavételi technikák torzító hatása nélküli, viszonylag megbízható, tömeges mérési igény merül fel, az izotópos eljárások kerülnek előtérbe. Az izotópos eljárások a talajba juttatott y sugárzás visszaverődésének mérésén alapulnak. Minél sűrűbb a besugárzott közeg, annál nagyobb a y fotonok abszorpciója, vagyis annál kisebb lesz a vizsgált közeg által visszavert sugárzás. A visszavert sugárzás és a vizsgált közeg sűrűsége közötti kapcsolatot kalibrációs kísérletekkel lehet megállapítani. A készülékekben használatos izotópok sugárzási intenzitása időtől függő mennyiség, ezért a kalibrációs eljárást időről-időre meg kell ismételni. Korábban laboratóriumunk két módon oldotta meg kalibrációs feladatait: - sok más laboratóriumhoz hasonlóan a VITUKI-nál végeztettük el, illetve - később magunk készítettünk beton etalonokat és kalibráltuk az eszközöket. A minőségi munkára való törekvés okán több kétely merült föl az alkalmazott eljárással kapcsolatban: - az etalonok száma technikai okok miatt véges. Nálunk ötpontos hitelesítés volt a gyakorlat. - a mérési geometria nem egyezett a természetbelivel, hiszen bármilyen módon is végezzük terepi méréseinket, semmiképpen sem tudunk olyan hézagmentes kontaktust biztosítani a béléscső és a földmű között, mint a beton etalonok esetében, - alapvetően különbözik a természetben vizsgált és a kalibrálás során alkalmazott anyag. Átgondolva azt, hogy a kalibrálás során korrelativ kapcsolatot vagyunk kényteleA kézirat érkezett: 1999. XII. 30. Kisházi Péter Konrád oki. mérnök, hidrológiai szakmérnök a Körös vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖVÍZIG, Gyula) talajmechanikai laboratóriumának vezetője.