Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

4. füzet - Kisházi Péter Konrád: Izotópos sűrűségmérők kalibrálásának minőségcentrikus új eljárása

Izotópos sűrűségmérők kalibrálásának minőségcentrikus új eljárása 663 nek felállítani a vizsgált fizikai mennyiségek között, önmagától adódik a felismerés, miszerint a mindössze 5-6 elemű statisztikai halmaz nem tekinthető sokaságnak. Az ilyen méretű mérési halmaz alapján statisztikai úton nyerhető bármilyen paraméter nem tekinthető megbízhatónak, amit jól ki lehet mutatni a paraméter konfidencia sávjának vizsgálatával. A probléma szempontjából elsősorban a közelítés hibájának alakulása érdekes. Megelégedve ap= 50%-os valószínűséggel és ismerve a hiba szórása és az alapsokaság közötti CTa

50

% = 0,674 kapcsolatot — amit leegyszerűsítve a

ö=szorzó с formában is lehet írni — az elemszám és szorzó közötti kapcsolatra az I. ábrán bemutatott függvény jellemző. Az ábra mutatja, hogy n=20 elemszámtól kezdődően a statisztikai alapsokaság méretének növelésével csak kis mértékben csökken a közelítés hibája. A csökkenés ütemének alakulását hivatott szemléltetni a gradiens függvény, amely az alapfüggvény érintőinek adott pontbeli hajlását ábrázolja. Jól látszik, hogy w=20-tól kezdve közel lineárissá válik a hiba csökkenésének jellege, és hogy az n tartományban rohamosan szélesedik a konfidenciasáv. A fentiek értelmében tehát a 15<«<20 intervallum szolgáltatja a gazdaságossági szempontból optimális kis ér létszámot, noha az „и" növelésével a megbízhatóság is növekszik, de «>20 esetén a megbízhatóság kismértékű növekedése nagytömegű többletkísérlet eredménye, ezért nem gazdaságos n=20 fölé menni a kísérletek számával. Tekintve, hogy a kalibrálás igen sok időt igényel, megelégedtünk az n=15 alkalmazásával. Izotópos eszközeink ( 1 db mély és 1 db lapszonda) cézium sugárforrással működnek. A cézium által kibocsátott у sugárzás abszorpciójának mértékét befolyásolja a nehéz atomsúlyú elemek (pl. vas), valamint a hidrogénatomok jelenléte. Korábbi kalibrálási eljárásunk (beton etalonok használata) nem tudta figyelembe venni ezt a körülményt. Különösen indokolttá válik az egykori eljárás módosítása akkor, ha arra gondolunk, hogy a KÖVIZIG működési területén található talajok és a talajvíz vastartalma igen karakteres. Szinte valamennyi agyagréteg rozsdafoltos. Ha a vastartalmat nem is tudjuk számszerű mértékével számításba venni, a hidrogén atomok mennyiségét a talajminták amúgy is meghatározásra kerülő víztartalmán keresztül - igaz közelítően — de módunkban áll figyelembe venni. Elemszóm 1. ábra. Az elemszám és a szorzó közötti kapcsolat Figure 1. Relationship between the number of elements and the multiplier Bild 1. Beziehung zwischen der Anzahl der Elemente und dem Multiplikator