Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)
4. füzet - Szlávik Lajos-Galbáts Zoltán-Kiss Attila-Kisházi Péter-Rátky István: A Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös árvizei, árvízvédelmi rendszere és a Kisdelta szükségtározó
582 Szlávik L.-Galbáts Z.-Kiss A.-Kisházi P.-Rá tky I. sének és átépítésének igénye. A hidakkal kapcsolatos problémák is mérsékelhetők, ha a folyó árvízszintjét szükségtározás csökkenti. A gyula-gyulavári közúti híd és a hozzá kapcsolódó út- és töltésszakaszok 1998-ban a Békés Megyei Állami Közútkezelő Kht. beruházásaként átépítésre kerültek. Az átépítés során a kétnyílású rácsos acél hídszerkezetet hidraulikus emelőkkel 0,82-0,90 m-rel megemelték, és a pályaszerkezetet tartó sarukat ezzel egyidejűleg aláfalazták. A hídszerkezet alsó élének minimális szintje a hídfőknél 93,70 m B.f. szintre került, amely 0,29 m-rel magasabb, mint az 1995-ben mért H m m vízszint. Az eredmények elemzése és értékelése szerint a Fehér-Körös árhullámának közvetlen kivezetése, tározása, a Kisdelta szükségtározó kialakítása reális alternatíváját jelenti a Fehér-Körös jobb parti védvonala fejlesztésének és a Fehér-Körösön lévő hidak megemelésének. Az bizonyul célszerűnek, ha a Fehér-Körös árvízcsúcs-csökkentésének védelmi stratégiája két pilléren nyugszik (KOVIZIG 1997a). Ez úgy valósítható meg, hogy a Fehér-Körös árapasztása érdekében a Kisdelta szükségtározó mellett alkalmanként a mályvádi szükségtározót is igénybe veszik a jelenlegi megnyitási hely felhasználásával. A védelemvezetés ezt a szükségtározó-rendszer üzemeltetésére kidolgozott forgatókönyvek (szcenáriók) alapján esetenként mérlegeli. Az üzemeltetési stratégia szerint a Fehér-Körös árvízcsúcs-csökkentése érdekében először a Kisdeltával kell beavatkozni és ha az nem lenne elegendő, akkor második lépcsőben a mályvádi tározót kell igénybe venni. A fordított igénybevételi sorrend nem alkalmazható, mert a Fehér-Körös érdekében feltöltött mályvádi szükségtározó esetén egy újabb árhullámnál már nem lenne árvíz-szabályozási, beavatkozási lehetőség a Fekete-Körös érdekében. 5. A Kisdelta árvízi szükségtározó kialakítása és építése 5.1. Előmunkálatok Az árvízvédelmi szükségtározó összetett mérnöki létesítmény. Összetett, mint műszaki alkotás és összetett, mint környezeti elem. A szükségtározási üzemállapot időtartama alatt a létesítmény teljes felülete elöntésre kerül, ami fizikai, kémiai és biológiai változásokat idézhet elő az egyébként döntően szántó művelési ágú, magántulajdonú területen. A meglévő állapot felmérése és a tározás hatására várható folyamatok előrejelzése céljából széleskörű talajtani laborvizsgálat készült (Ferencz-Beregszászi 1996). E munka eredményeként feltárásra került a későbbi kárfelméréshez nélkülözhetetlen kiindulási alapállapot, egyúttal iránymutatással szolgált a mezőgazdasági károk szakszerű számbavételére, kezelésére vonatkozóan. A Fehér-Körös medrének altalaja mikrorétegzett. Az ottani körülmények között a hirtelen vízszint-változások helyi csúszást, mederoldal-rogyást eredményezhetnek, ezért a meder elfajulását folyamatosan figyelni kell. A részletes altalaj-állékonysági vizsgálatok {Nagy 1996) szerint a meglévő árvízvédelmi töltések altalaja a szükségtározási folyamat
