Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

4. füzet - Szlávik Lajos-Galbáts Zoltán-Kiss Attila-Kisházi Péter-Rátky István: A Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös árvizei, árvízvédelmi rendszere és a Kisdelta szükségtározó

A Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös árvizei, árvízvédelmi rendszere... 583 során előálló inverz terhelésre megfelel, a töltésen átszivárgó víz számottevő többletnyomást nem jelent a hullámtéri rézsűre. Az árvízvédelmi szükségtározó új töltése nyomvonalas létesítmény, ezért a kivitelezés előtt rendeletben előírt kötelezettség volt a régészeti leletmentés, amelyet a Békés megyei Múzeumok Igazgatósága részletes szakvéleménye alapján, a kiviteli munkákkal összehangolt ütemterv szerint 1997 októberétől 1999 augusztusáig a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum régészei végeztek el. A leletmentés összességében igen jelentős tudományos eredményeket hozott, s a gyulai Erkel Ferenc Múzeum régészeti anyaga megduplázódott. Tervezik, hogy a nemzeti kulturális örökségünk részét képező leletanyagot kiállításon mutatják be az érdeklődőknek. A területet 1996. őszén topográfiai módszerekkel felmérték és öt régészeti lelőhelyet térképeztek fel. Az átlagosan száz méter széles nyomvonalon az öt lelőhely kb. 125 000 m

2 területet foglalt el. A régészek 1998-ban és 1999-ben is február végén kezdtek a munkát és december közepéig voltak kinn a terepen. Az első lelőhelyen összesen 36 őskori régészeti objektumot tártak fel. A második lelőhely egy kisebb település szélét érintette, ahol 7 őskori gödröt bontottak ki. A harmadik lelőhely egy kiterjedt kora rézkori település volt, a tiszapolgári kultúra idejéből (kb. i.e. 1500-ból), ahol 229 őskori objektumot és 5 hasonló korú sírt tártak fel. Itt külön említést érdemel egy kora rézkori kút. Ebben épen maradt edényeket találtak, melyek annak idején nyilvánvalóan beleestek a kútba. A negyedik lelőhelyen 214 középső bronzkori (gyulavarsándi kultúra) objektumot és 11 szarmata kori sírt találtak. Itt is feltártak egy középső bronzkori kutat, megtalálták a kút fa bélelését, amely igen ritka leletnek számít. Sikerült megfigyelni a deszkák összecsapolásának módját is. Az ötödik lelőhely 141 objektuma és 18 sítja szintén a tiszapolgári kultúra idejéből való. A 18 sir az ország egyik legnagyobb temetőrészlete ebből a korból. Az igen gazdag leletanyagban kerámiatöredékek, állatcsontok, kő- és csonteszközök, réztárgyak voltak. A régészeti feltárással a munka nem fejeződött be. Az állatcsontok meghatározása után a szakemberek képet kaphatnak arról, milyen állatokat tartottak egy-egy időszakban és mekkora volt a vadászat jelentősége. Az embercsontok meghatározása az adott kor lakosságának származásáról ad majd fontos adatokat. A kutak földjét szintén átvizsgálják, s a benne levő növényi magvak és virágpor maradványok a kutak korának termesztett és vad növényeiről szolgáltatnak értékes információkat. 5.2. A szükségtározó hidrológiai—hidraulikai méretezése A szükségtározó hidrológiai-hidraulikai méretezését (VITUKl-Consult 1996), a /Cörös-völgyi szükségtározók üzemirányítási modelljének kidolgozása kapcsán ellenőrizték (Rátky 1997a, 1997b). A két számítás gyakorlatilag azonos eredményt adott. A Kisdelta árvízi szükségtározó-helyszínrajzát és jellemző adatait a 13. ábrán adjuk meg. A tározó térfogati és felületi görbéjét a 14. ábra mutatja. A beruházást megalapozó tanulmány értékelő részében egy 360 elemű költségmátrix foglalta össze az összes megvizsgált és lehetséges műszaki megoldás költség-