Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

1. füzet - Horváth L.-Tevanné Bartalis É.: A vízkémiai viszonyok jellemzése a Duna Rajka-Szob közötti szakaszán

A vízkémiai viszonyok jellemzése a Duna Rajka-Szob közötti szakaszán 59 3. ábra. A kálium töménység változása Fig. 3. Time variation of potassium Bild 3. Gang des Kaliumgehaltes рис. 3. Времменное изменение калия dérieket kísérő konfidenciasáv széles, összességében pedig a változás emelkedő és jelentős. Ez ismeretlen egyéb tényezőkön kívül a sókomponensen belül a relatíve alacsony töménységgel, a vízgyűjtő pontszerű és diffúz terhelésében pedig jelentős ingadozással feltehetően pl. a műtrágyák hatóanyagspektrumának időszakos eltolódásával — magyarázható (Madarász-Horváth 1998). A nitrát, bár hagyományos értelemben nem sorolható a sókomponensek közé hiszen mint növényi tápanyag funkcionál, a faktoranalízis vizsgálata szerint azonban a halobitás háttérváltozója (Horváth 1988). Az idősoranalízis eredménye (4. ábra) ezt az elkülönítést a periodikussággal magyarázható szórásrész magas arányával alátámasztja. A víz nitrát-ion tartalma az elmúlt két évtized során 3,2-23,1 g m3 töménység értékek között ingadozott, nagyfokú szezonalitást mutatva a hőmérsékletfüggő biológiai, oxidációs folyamatok következményeként. A 4. ábrán látható, hogy az 1991 tájáig monoton növekvő trend ugrással kb. 3 éves időintervalluma erősen csökkenővé válik, majd ismét emelkedő iránytangensü és az utolsó 6 évben erősen kiszélesedett konfidencia intervallummal jellemezhető. Ezekben a változásokban szerepe van a határszelvény feletti vízgyűjtőn a szennyezőanyag terhelés csökkentő intézkedéseknek és szerepe lehet a Cunovo-i (Dunacsún) tározó üzembe helyezésének is.