Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)
1. füzet - Horváth L.-Tevanné Bartalis É.: A vízkémiai viszonyok jellemzése a Duna Rajka-Szob közötti szakaszán
60 Horváth L.—Tevann è Bartalis E. 20.0 18.0 16.0 4. ábra. A nitrát töménység változása Fig. 4. Time variation of nitrate Bild 4. Gang des Nitratgehaltes рис. 4. Времменное изменение нигйраша 2.1.2. Szervesanyag jellemzők. A Duna vízének kémiai oxigénigénnyel (permanganátos: D k p, ill. kromátos: D ki k) mérhető szervesanyag tartalmát részben a külső eredetű (bemosódás, szennyvíz-bevezetés) élettelen formált szervesanyag, részben mikroszkopikus méretű vízben élő, illetve elpusztult szervezetek szervesanyaga és oldott szervesanyag képezi. A 20 éves idő intervallumban mért legnagyobb töménység érték 18,9 g nr 3 D k.p, ill. 48,00 g m" 3 D ki k, a legkisebb 1,7 g nr 3 D kj P, ill. 7,00 g m" 3 D k, k érték volt. A Duna 1848 fkm határszelvény szervesanyag szennyezettségét jellemző D k p és D k k idősoranalízisének jellemzőit a 5., ill. a 6. ábrán tüntettük fel. Mindkét paraméter esetében megállapítható, hogy szemben a sóháztartást jellemző vízminőségi paramétercsoport mutatóival, a szórás trendkomponenssel magyarázható része (52) jelentős (50% körüli), míg a periodicitás szórásrész (53) nem domináns. Az 1977—96 közötti időszakban a szervesanyag szennyezettség változás trendje 1981., 1986. és 1990. körüli időszakokban töréssel és ugrással jellemezhető. Az 1981-86 között a változás jellege megfordul, növekvő trendkomponens tapasztalható az ezt kővető néhány évben pedig kb. 1990-ig lényegesen meredekebb iránytangensü csökkenő változás
