Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

4. füzet - Szlávik Lajos-Galbáts Zoltán-Kiss Attila-Kisházi Péter-Rátky István: A Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös árvizei, árvízvédelmi rendszere és a Kisdelta szükségtározó

580 Szlávik L.-Galbáts Z.-Kiss A.-Kisházi P.-Rátky I. — a megrongált alépítményű út és vasút helyreállítása drága, időigényes; — Gyulavári, Dénesmajor, a városerdei üdülőtelep és a remetei nevelőotthon körtöltésén jelentős védekezési munkát kell folytatni; — az egész Nagydelta területén árvízkárok keletkeznek, amelyek egyébként elkerülhetők lennének; az egyszeri elöntés költsége itt vetekszik egy kiépített szükségtározó beruházási költségével; Az árvízcsúcs-csökkentést szolgáló megoldások az árvízi szükségtározások lehetséges fejlesztési változatai (12. ábra): (1) A mályvádi szükségtározó igénybe vétele. A mályvádi szükségtározó jelenlegi megnyitási helye a fekete-körösi árapasztás céljainak megfelelően épült, ezért - az 1995. évi tapasztalatok szerint is - nem képes hatékonyan befolyásolni a Fehér-Körös árhullámait. A Fehér-Körösre vonatkozóan hatékony árapasztást jelentene a Fekete-Körös bal oldali töltés 6+570-6+670 tkm szelvényei között egy 87,00 m В.

f. küszöbszintü új mü („alacsony" küszöbü megnyitási hely) megépítése (12. ábra). A számítások azt mutatták, hogy az új műtárggyal kiegészített mályvádi tározó hatékony lenne a Fehér-Körös érdekében történő árapasztás szempontjából is, a kivezetett víztömeg elférne a tározótérben, azonban egy bármilyen okból felvetődő fekete-körösi szükségtározásos árvízvédekezés kezelhetetlenné válna, miután nem állna rendelkezésre szabad tározó térfogat a Fekete-Körös érdekében. (2) Védekezés a nagydeltai szükségtározással. Ez a változat vészhelyzetben vehető számításba, hiszen lakott tanyák, közlekedési vonalak (közutak és vasút), értékes termőföldek szenvednének árvízkárokat, emellett belterületek védelméről is gondoskodni kellene. A belterületek és a mályvádi szükségtározó nélkül, a Fehér-Fekete-Körös közötti lokalizációs töltés vonaláig értelmezett Nagydelta (12. ábra) vizsgálatánál két műszaki alternatíva került szóba: - egy 86,30 m В.

f. (terep-) szintig történő ún. „alacsony" küszöbü megnyitás (gyakorlatilag a töltés átvágása) és - egy 88,60 m В.

f. szinten tervezett ún. „magas" küszöbü megnyitás (műtárgy kialakítása ezzel a küszöbszinttel). A bukókorona szélessége ebben az esetben is 70,0 m, a megnyitás helye pedig a Fehér-Körös jobb oldali töltésének 2+530-2+600 tkm szelvényei közé esik. A Nagydelta „alacsony" küszöbü megnyitással történő igénybevétele esetén a tározási szint maximuma 89,52-89,93 m В.

f., ezért a városerdei és a remetei nevelőotthoni körtöltéseknél védekezni kell a töltések meghágása ellen, a gyulavári körtöltés esetében pedig a keresztmetszeti problémák miatt számítani lehet védelmi beavatkozásra. Ennek az esetnek addig van létjogosultsága, amíg a magas - fix — küszöbü megnyitási hely kiépítése megtörténik. A Nagydelta „magas" küszöbü megnyitással történő igénybevétele a tanulmányokban kimunkált időelőnnyel történő megnyitás esetén a szükséges árapasztás elérhető. A tározási szint várható maximuma (88,50 m В.

f.) kedvezőbben alakul, mint az „alacsony" küszöbü megnyitással történő igénybevétel esetén, tehát nem merül fel különleges védekezési igény.