Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

524 Hanká Z.-Bauer M. VI. táblázat A Föld biomassza-tömege és annak produktivitása

3 Megnevezés Tömeg milliárd tonna Megújulás ideje év Produktivitás 10

9 tonna/év Mindösszesen 2423 10,42 232,5 Szárazföldek összesen 2406 13,95 172,5 (— ebből erdő) (1960) (23,31) (84,1) Óceánok és tengerek összesen (döntően plankton) 17 0,28 60,0 3£/eí és Tudomány, XLV. évfolyam, 16. szám, 1990. IV. 20. rologtatása). Az egyensúly biztosítása érdekében szükséges, hogy a beszivárgó és a lefolyó hányaddal egyenlő mennyiség elpárologjon a felszíni és a felszín alatti vizekből. Végeredményképpen megállapítható, hogy a szárazföldeken felhasználható, megújuló édesvíz készlet 165 000 km

3/év. A fenti átlagértékek jelentékeny időbeli és térbeli szélsőségeket takarnak. Ezek kiegyenlítésében jelentékeny a szerepe az óceánok és tengerek feletti légtér megújuló vízkészlet hányadának (puffer kiegyenlítés). Az 510 millió négyzetkilométer felületü Föld bolygó szárazföldjeinek területe nem éri el a 150 millió négyzetkilométert. Ez tehát kevesebb, mint 30%. Az V. táblázat tanúsága szerint úgy tűnhet, hogy a földterület nagysága nem jelent közvetlen korlátot az emberiség belátható létszám gyarapodásának. Ezzel szemben minél jobban növekszik a szárazföldek igénybevétele a hasznosítás fajlagos költségei ugrásszerűen nőnek, de ennél is fontosabb, hogy az emberközpontú fejlesztés folyományaképpen a bioszféra pusztulásával kell fizetnünk. E közvetett korlát elháríthatatlan akadályt jelenthet a minden határon túli fejlesztések tekintetében. A szárazföldek biomasszájának produktivitását (VI. táblázat, 172,5 milliárd tonna/év) egybevetve a szárazföldek területével (V. táblázat, 149 millió km

2) a fajlagos produktivitás átlagosan mintegy 11,6 t/év ha-ra adódik. Figyelembe véve azonban, hogy a szárazföldi területek egy jelentős részének (a jégtakaróval fedett, a sivatagok, a mocsarak, a vízzel fedett területek, az ipari—városi területek és az emberi tevékenységgel elrontott területek) a produktivitása elhanyagolhatóan kicsi a többi (különösen a mezőgazdasági) területhez viszonyítva, így a produktív területek fajlagos produktivitása lényegesen nagyobb, éspedig mintegy 172 500/(149-36)= 1527 t/év km

2=15,27 t/év ha-ra becsülhető. 5. A Föld eltartóképességéröl Ha eltekintünk napjaink emberiségének azon töredéknyi részétől, amely ma is gyűjtögető, halászó-vadászó életmóddal teremti meg létalapját, akkor vélelmezhetjük, hogy az V. táblázat A) része szerinti mezőgazdasági hasznosítású területek (19 millió négyzetkilométer) biztosítják napjaink 6 milliárd főnyi népessége számára a szükséges növényi tápanyagot. Igaz ez akkor is, ha az ellátottság színvonala igen széles határok