Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

A v

iz, a környezet és a fejlesztés 519 3. A felhőzet és a sarki jégtakaró a Föld energia-kisugárzásának meghatározó anyagai. A légköri páratartalom az üvegházhatás egyik meghatározó tényezője; 4. A vízkörforgás pl. a szén, az oxigén, a nitrogén, a kén és a foszfor (és sok más anyag) ökológiai rendszeren belüli és közötti (planetáris méretű) biogeokémiai ciklusainak oldószere, szállítási közege és így élettere; 5. Vízkivétel és vízbányászat pl. vízellátási, vízgyógyászati és hévízhasznosítási célokra. Vízerő-hasznosítás. Belvízi és tengeri hajózás. A vízi és a vízparti élővilág terményeinek/termékeinek hasznosítása; 6. Árvizeket és belvizeket okozó csapadék és/vagy szárazságot okozó csapadékhiány, jégeső. Vízzel terjedő betegségek és járványok. Hófúvás és lavinaképződés. Jégtorlódás, jeges árvizek; 7. A párolgás, a páramozgás és a csapadékképződés, és szerepük a légkör szennyeződésében és öntisztulásában. A folyók és vízgyűjtő hálózatuk/területük mint hulladék-befogadó és szennyvíz-elvezető folyamatok. Az óceánok és a zárt beltengerek, mint végső hulladék befogadók; 8. Háztartási és lakóhelyi vízhasználatok. A víz az ipari rendszerek hűtési, szállítási és technológiai közege. A csapadék hasznosítása és öntözés/vízrendezés a mezőgazdaságban, a legelőgazdálkodásban és az erdészetben. Vízhasználat és vízrendezés a bányászatban és a közlekedésben; 9. A vízföldrajzi adottságok a településhálózat kialakulásának/fejlődésének és a területhasználat fejlesztésének meghatározó jellemzői. A víz társadalmi csoportok és intézmények közötti érdekviszonyok (közös előnyök és/vagy konfliktusok) egyik meghatározója; 10. Árterek/hullámterek, vízpartok és más vízi tájak tulajdonságainak hatása az életmódra. Vízi és vízparti üdülés. A vízföldrajzi és a vízjárási adottságok szerepe az igazgatási és a gazdasági intézmények kialakulásában/fejlődésében; 11. A víz térbeli és időbeli megjelenése, valamint mennyiségi és minőségi adottságai folytán véges természeti erőforrás. Hasznosításának gazdasági tervezhetőségét/értékelését korlátozza, hogy az élet nélkülözhetetlen alapanyaga. Ennek hatása a műszaki megvalósításra és a működtetésre; 12. A vízi tájak esztétikai, kulturális és idegenforgalmi értéke. A vízi táj, mint a szülőföld és a történeti tudat tényezője. E jellemzők egyértelműen tanúsítják, hogy a víz szerepét sem a természeti, sem a társadalmi környezetben nem lehet túlértékelni. A társadalmi korlátozottság világosan tettenérhető all. pontban, de ez a természeti környezetet illetően is korlátozásként értelmezhető (1, 2, 3 és 4). Ezért kell a vízigényt a vízkészlettel egybevetni (figyelemmel a készlet megújulási lehetőségeire is). 3. A Föld népességéről és természeti erőforrásairól Bolygónk népességének időbeli alakulása alapul szolgálhat az igények (a fogyasztás) időbeli alakulásának becsléséhez. Az alapvető természeti erőforrások készletei, illetőleg azok megújuló hányada a Föld eltartóképességének becsléséhez szolgálhat kiindulásul.