Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)
3. füzet - Jolánkai G.-Bíró I.: földrajzi információs rendszeren alapuló integrált vízgyűjtő modell fejlesztés és alkalmazás a Zala-vízgyűjtőre
468 Jol ánkai G . -Bíró I. sági területről lemosódó P terhelés legnagyobbrészt a lejtő irányba müveit szántóterületek, gyümölcsösök talajeróziójából származik; Sisák (1995) mérései szerint „...a hosszan tartó műtrágyázás következtében a könnyen oldható foszfor tartalom is jelentősen megemelkedik. Az intenzív müvelés alatt álló területek AL—P205 tartalma két— háromszorosan haladja meg a természetes vegetációjú területek hasonló értékét...." A 90-es években drasztikusan lecsökkenő műtrágya alkalmazás hatására csökken a szántóföldi talajok lemosódáshoz rendelkezésre álló P tartalma (mert a növények több foszfort vesznek fel, mint amennyi az alkalmazott mennyiség). Ez utóbbit durva becsléssel számszerűsítettük is felhasználva Sisák (1995) regressziós összefüggéseit (7. ábra). A hazai illetve nemzetközi mezőgazdasági, eróziós és talajvédelmi szakirodalom és tanulmányok ( Wischmeier-Smith 1978, TAS-Balaton 1998) alapján a mezőgazdasági alternatívák: A műtrágya alkalmazás alternatívái: FI alternatíva: Visszaáll a 80-as évek közepére jellemző magas műtrágyázás (annak hosszú távú hatásaival együtt) F2 alternatíva: Az 1989-91 évek átlagaként tekintett közepes műtrágyázás válik hosszú távú gyakorlattá; F3 alternatíva: A jelen (1997) állapotban alkalmazott műtrágyázás marad jellemző. További mezőgazdasági alternatívaként vizsgáltuk az agrotechnikai-talajvédelmi lehetőségeket: Al alternatíva: a szintvonal menti művelés a lejtőirányú helyett, szántó és szőlő-gyümölcsös területeken A2 alternatíva: az előbbihez társuló védősávos (buffer-strip cropping) művelést és végül A3 alternatíva: a sáncos-teraszos művelés Az alternatívák számszerűsítésére a hazai és nemzetközi szakterületen egyaránt alkalmazott univerzális talaj veszteségi egyenlet (Wischmeier-Smith 1978) P (talajvédelmi—beavatkozási) tényezőjének lejtökategóriánként megadott értékeit vettük figyelembe a számított fajlagos P lemosódás szorzójaként. Két alternatívában vizsgáltuk még a városi (belterületi) bemosódás szabályozását (Ul-30%-os eltávolítás és U2-70%-os eltávolítás), az alkalmazásra kerülő megoldás ismerete nélkül (mert erre nem készült szabályozási terv). A tározók esetleges (helyi ismeretek alapján kis mértékűnek becsült) P visszatartását három alternatívában vettük figyelembe (RV1—10% eltávolítás; és RV2-20%-os visszatartás és RV3 mint RV2+ a tervezett új tározók megépülése) 5. A modellvizsgálat eredményei 5.1. A SENSMOD-modell kalibrálásáról és igazolásáról (verifikáció) A modellt az 1995-97 évek adatai alapján kalibráltuk és egy minden tekintetben (pontszerű és nem-pontszerű foszfor kibocsátásban és lefolyásban) eltérő másik korábbi időszak (1985-88) adataival igazoltuk. Akalibrációs-verifikációs modell futtatást fordítva is elvégeztük, 1985-88 évekre kalibrálva és az 1995—97 évek adataival igazolva. Külön-
