Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

3. füzet - Jolánkai G.-Bíró I.: földrajzi információs rendszeren alapuló integrált vízgyűjtő modell fejlesztés és alkalmazás a Zala-vízgyűjtőre

Földrajzi információs rendszeren alapuló integrált vizgyüjtőmodell 469 legesen kedvező körülmény volt, hogy ez utóbbi időszakra a már említett részletes (2600 mezőgazdasági táblára vonatkozó) és térképszerűen digitalizált műtrágyázási és talaj-foszfor adatokkal rendelkeztünk, illetve rendelkeztünk Zala megye műtrágyázási adatsoraival is a szóban forgó évtizedre. A modellben a kimosódáshoz rendelkezésre álló talaj-P értékét a bevitt műtrágya és a betakarított termények által eltávolítottnenynyiség hatásaként (függvényében), kumulatív módon, időben változóan számítottuk (7. ábra). Az egyik legfontosabb részeredmény a területegységről lemosódó-továbbjutó foszfor mennyiség digitális térképe, mely a talaj-P térkép és a lefolyás—bemosódás részmodell alapján készül. Az R0 szcenárió alapján számított 8. ábrán a foszfor kimosódás fajlagos értékét mutatjuk be. Az egyes szcenáriók „0" jele a jelen állapotra utal. A legnagyobb számított lemosott anyag mennyiségek a Zala-vöÍgy Zalaapáti feletti szakaszának éppen arra a helyszínére esnek, ahol a meredek hegyoldalon szőlőművelés van. A kalibráció-igazolás futtatások eredményeit a Zala hossz-szelvényére a VI. táblázatban mutatjuk be. A nagy időbeli és input-output viszonyokban mérhető különbség mellett a modell igazolása elfogadható volt, 13,5% átlagos hiba mellett. Az átlag az összes állomás terhelésében és töménségében elkövetett hibák átlaga. 5.2. A természeti és beavatkozási változatok (szcenáriók) elemzésének eredményei A természeti állapotokat a hosszú távú átlagos lefolyás (Rl), a hosszú távú legnagyobb lefolyás (R2) és az éghajlati szcenáriók legnagyobb lefolyású (+7%, R2a) értékekkel, illetve az ehhez tartozó modellezett lefolyási térképekkel (4. ábra). Az emberi beavatkozásokat pedig a pontszerű és nem pontszerű szennyezésekre vonatkozó változatokkal (szcenáriókkal) vettük figyelembe. Miután ezek kombinációi igen nagy számot adnának, így csak az alábbi szcenárió kombinációkat, feltételezett természeti és beavatkozási helyzeteket elemeztük (VII. táblázat), feltüntetve a szimuláció eredményeit a zalaapáti szelvényre. A két szélsőséges szcenárióra, azaz az elméletileg elérhető legjobb illetve bekövetkezhető legrosszabb helyzetekre (5. és 6. szcenáriók) vonatkozó szimulált Zalahossz-szelvényeket a 9. és 10. ábrák mutatják be. A modellvizsgálat eredményeit összefoglalva, a tényleges beavatkozások tervezéséhez és végrehajtásához gyakorlati jelentőséggel is rendelkező, megállapítások a következők: 1. szcenárió: Ha a műtrágyázás hosszú ideig nagyon alacsony szinten van (marad) akkor a lefolyás-növekedés terhelés módosító hatása csak a vízhozam-növekedéssel lesz arányos, de a koncentráció érték nem növekszik. 2. szcenárió: Ha a műtrágyázás tartósan visszatérne a korábbi magas szintre, akkor mind a koncentráció mind a terhelés mintegy megkétszereződne a jelen állapothoz képest és visszatérne a 80-as években mért értékre (ha közben más beavatkozás sem történik).