Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

3. füzet - Jolánkai G.-Bíró I.: földrajzi információs rendszeren alapuló integrált vízgyűjtő modell fejlesztés és alkalmazás a Zala-vízgyűjtőre

Földrajzi információs rendszeren alapuló integrált vizgyüjtőmodell 467 sok részaránya, mert a helyi szakemberek (véleményünk szerint) valószínűleg inkább túl, mintsem alul becsülték a városi lefolyás és a nem-csatomázott települések diffúz terheléseit (feltételezve például, hogy a keletkező szennyvíz 30%-a, 9 gP/m3 töménységgel a befogadókba jut). Ez az arány még nagyobb volt a korábbi években, tehát a terhelés nagyobbik része mindenképpen a mezőgazdasági területekről kell származzon (mert az erdő, illetve rét—legelő fajlagos P terhelése közismerten elhanyagolhatóan kicsi). Mindebből az következik, hogy a legfőbb vízminőség-védelmi stratégia a mezőgazdasági eredetű terhelés csökkentése. Ennek ellenére jól kidolgozott terheléscsökkentési stratégiák csak a pontszerű forrásokra állnak rendelkezésre. Ez egyébként sajnos az egész Balaton-vízgyűjtőre igaz. A helyi környezetvédelmi felügyelőség (Kővári et al. 1997) 2002 utáni végrehajtásra igen részletes stratégiát dolgozott ki - településről-településre - a csatornázásiszennyvíztisztítási program végrehajtására és annak még a hatásfokra vonatkozó feltételezések szerinti alternatívái is rendelkezésre álltak. Ezek összefoglalását mutatja be az V. táblázat (megjegyezve, hogy a modell bemeneti — input - adatbázisa és az eredeti projekt jelentés a részletes adatokat tartalmazza, telepröl-telepre). Pl szcenárió: Csatornázási és szennyvíztisztítási változat annak feltételezésével, hogy az elfolyó víz ÖP koncentrációja a fontosabb telepeknél a szabvány szerinti 0,7 gP/m

:! alatt lesz, míg egyéb telepeknél 1,8 gP/nr\ P2 szcenárió: Ugyanaz mint a Pl szcenárió, de minden telepnél feltételezi a 0,7 gP/m

3 határérték betartását (ez a legoptimistább változat) P3 szcenárió: Kedvezőtlen változat. Feltételezi (kedvezőtlen tapasztalatok alapján), hogy nem sikerül mindenhol betartani az elfolyó víz szabványt (és átlagosan 3,0 gP/m

3 elfolyó vízzel számol). Ezen túlmenően itt azt is feltételezik, hogy a „korszerű szennyvíztisztítás-pótló" berendezések sem üzemelnek mindenhol jól. (Az első két szcenáriónál feltételezték, hogy nem jut a jövőben szennyvíz a befogadókba a nem csatornázott településekről, azaz illegális bekötésekből.) A mezőgazdasági beavatkozási illetve jövőbeli alternatívák kialakításánál, már jobbára saját becslésekre illetve feltételezésekre kellett támaszkodnunk. A „stratégiák" illetve ,jövőképek" kialakításához az alábbi információkat használtuk:A mezögazdaV. táblázat A Zala-vízgyűjtő csatornázási és szennyvíztisztítási alternatíváinak összefoglalása Folyószakasz szennyvízbevezetés m

3d~' Vízfolyásba jutó foszforterhelés, kga~' Folyószakasz szennyvízbevezetés m

3d~' Pl szcenárió P2 szcenárió P3 szcenárió Andráshida felett 880 578 226 1 192 Andráshida—Alibánfa 30 200 7 704 7716 11 440 Alibánfa-Zalabér 360 276 108 1 850 Zalabér—Zalaapáti 1 800 582 461 1 027 Összesen 33 240 9 140 8 511 15 509