Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

1. füzet - Szlávik Lajos: A vízkár-elhárítási védekezési feladatok országos információs rendszerének koncepciója, megvalósítása és működése

44 Szlávik Lajos ban lévő munkák (Stéfán 1985, Bakonyi 1987, VITUKI1988-1990, 1990, FETIVÍZIG 1990, Szászné 1990a, 1990b, Vörösmarty 1990, KDTVÍZIG 1991 ,BME 1991a, 1991b, Déri 1992). Ezek a további munkákhoz hasznos alapokat szolgáltattak. Elkészült a VIR szakmai definíciós tanulmánya (Szlávik 1992), megvalósításának számítástechnikai előírásai, követelményei, adatátviteli feltételei és lehetőségei. A VIR megvalósítására projekt szerveződött

2. Megalakult és működött a Projekt Tanács, a szakfeladatok előkészítésében és véleményezésében közreműködő felhasználói, számítástechnikai és adatátviteli munkacsoportok. 1993-ban továbbfejlesztésre és valamennyi vízügyi igazgatóságnál telepítésre került az országosan egységes Hidrometeorológiai Információs Rendszer; adatátviteli kísérletekre került sor a dunai vízügyi mikrohullámú rendszeren és a vízügyi URH rádióhálózaton. Hat közreműködő intézmény bevonásával végzett alkalmazási kísérlettel kipróbálták a VIR céljaira a Lotus Notes csoportkommunikációs szoftverX, amely olyan kedvező eredményeket adott, hogy a VIR alaprendszereként elfogadásra került. 1993. végéig valamennyi érdekelt intézmény számára ez a szoftver beszerzésre került. Az első alkalmazások 1994. első felében indultak a vízkárelhárítás irányításában közvetlenül érintett 17 intézmény központjai között. 1994. július 1-től a VIR moduljainak alkalmazása folyamatos, üzemszerű. 1995-1996-ban - az elkészült modulok folyamatos, üzemszerű használata mellett — folytatódott a rendszer bővítése: elkészült az árvízvédelmi műtárgyak nyilvántartása, a dunai gázló-nyilvántartási és jelentési modul, folyt az Operatív Hidrológiai Modul (OHM) próbaüzeme. 1997—1998-ban üzembe helyezték a az OHM-et, elkészült az egyes modulok és adatbázisok továbbfejlesztett, 2. és 3.0 verziója, a szakaszvédelmi központok moduljainak első változatai. Jelenleg a rendszer keretében kerül továbbításra: — az árvíz- és belvízvédelmi, valamint a vízminőségi kárelhárítási tevékenységhez kapcsolódó jelentések, tájékoztatók, információk, utasítások jelentős része; — az Országos Vízjelző Szolgálat ilyen úton közli 16 intézménnyel naponta az ország, a Kárpát-medence, a Duna vízgyűjtő területére a külföldről érkező hidrometeorológiai információkat; — elkészült az egyes vízügyi szervek vízkárelhárítási irányító tevékenységét rögzítő, számítógéppel vezetett védelmi napló (diszpécser modul), a közreműködő személyek nyil~A VIR létrehozásában igen sokan részt vettek; az 1992-től működő projekt szakmai munkacsoportjaiban — különböző időtartammal, illetve a teljes működési időszak folyamán — közreműködtek és a VIR kialakításához jelentős mértékben hozzájárultak: Ambrus Zoltán (OVF), Bara Sándor (TIVIZIG), Bartha Péter (VITUKI), Bruhács László (DÉDUVÍZIG), Csonki István (KDTVÍZIG), Domahidy László (OVF), Galbáts Zoltán (KÖVÍZIG), Halász Ferenc (FETIVÍZIG), Horkai András (OVF), Hrehuss Gvörgy (OVF), Illés Lajos (FETIVÍZIG), Kerti Andor (FETIVÍZIG), Kiss Attila (KÖVÍZIG), Kopacz András (OVF), Pászthory Róbert (VITUKI), Pető Lászlóné (OVF), Tóth László Menyhért (OVF), Vajk Ödön (KÖTIVIZIG). A számítástechnikai fejlesztési munkákat az UNIOFFICE Rendszerház végezte Jónás Gábor irányításával.