Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

1. füzet - Szlávik Lajos: A vízkár-elhárítási védekezési feladatok országos információs rendszerének koncepciója, megvalósítása és működése

A vízkár-elhárítási védekezési feladatok... 45 vántartását szolgáló un. személyi modul (partner adatbázis); az OVF ügyeletén a rendszer alkalmazásával történik a készültségi fokozatok nyilvántartása, feldolgozása, grafikus, táblázatos és térképi ábrázolása, az igazgatóságoktól az OVF-hez beérkező napi jelentések összesítése és az országos napi tájékoztató összeállítása árvízvédekezés, belvízvédekezés és vízminőségi kárelhárítás esetén egyaránt; — elkészült az Árvízi Hidrometeorológiai Szolgálat rendje c. munkarész, amely az adatszolgáltatás szabályozásának alapját képezi. Erre építve elkészült a VIR legnagyobb modulja, az OHM, amely a hidrológiai-hidrometeorológiai teljes információtömeg áramoltatását végzi a közreműködő intézmények között. A VIR fejlesztése, a LN specifikus alkalmazása a számítástechnikai szakemberek figyelmét is felkeltette, ismertetést közölt róla a Számítástechnika c. folyóirat (Sziebig 1996). Az operatív vízkár-elhárítási feladatok támogatására kifejlesztett hasonló rendszerről nincs tudomásunk, a nemzetközi vízügyi informatikai szakirodalomban ilyen jellegű rendszer ismertetése nem lelhető fel. Ezt igazolja, hogy a vízgazdálkodási feladatok informatikai támogatásának bemutatását biztosító rangos nemzetközi konferenciákon, 1996-ban Zürichben, a Hydroinformatics '96-on és 1998-ban Koppenhágában, a Hydroinformatics '98-on ilyen rendszert nem mutattak be (

Müller 1996, Babovic—Larsen 1998). A VIR alkalmazásának lehetőségét a magyar—román határvízi egyezményben előírt adatcsere eszközeként a két ország vízügyi szervei kísérletileg kipróbálták a Bukarest-Budapest viszonylatban. Az eredmények alapján a VIR az egyezmény keretei között működő Informatikai Albizottságtól kedvező minősítést kapott. Ajövőbeni tervek között szerepel a magyar és román határ menti szomszédos vízügyi igazgatóságok összekapcsolása a LN alkalmazásával. A VIR alkalmazásának jelentőségét jogszabályi előírás is megerősítette. Az árvízés belvízvédekezésről szóló rendelet (KHVM 1997) előírja a vízügyi igazgatóságok számára, hogy a védelmi dokumentumokat elektronikusan (is) vezetni kell. A VIR üzemeltetése szigorú rendet és fegyelmezett végrehajtást kíván. A működtetés feladatait rendszer dokumentációk tartalmazzák (Jónás 1998a, 1998b), az üzemeltetés rendjét OVF főigazgatói utasítás szabályozza (OVF 1997a). A VIR működésének felügyeletére minőségbiztosítási rendszert dolgoztak ki, amelynek rendeltetése a rendszer adminisztráció magas szintű végzéséhez szükséges ismeretek, a rendszeres, az eseti teendők és a hozzájuk felhasználható eszközök összefoglalása (Jónás 1999). A Lotus Notes szoftver általános célú alkalmazásával gyakorlatilag a teljes állami vízügyi intézményrendszeren belül teljes körű zárt rendszerű kommunikációs hálózat jött létre. Ez a további informatikai fejlesztések szempontjából kiemelkedő és meghatározó jelentőségű. A VIR jelentősége túlnő a vízkár-elhárítási feladatok közvetlen informatikai támogatásán: a rendszerben létrejövő elektronikus dokumentumok további feldolgozhatóságával megteremtődött az árvíz- és belvízvédekezések történéseinek hatalmas gyakorlati tapasztalati anyagot felhalmozó elektronikus adatbázisa. A VIR fejlesztése során folyamatosan nagy figyelmet szenteltek a rendszer alkalmazásával kapcsolatos bemutatóknak, oktatási, képzési feladatoknak. Bemutatókat szerveztek az ágazati vezetők részére; LN felhasználói oktatásokra került sor vala-