Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

3. füzet - Gauzer B.-Bartha P.: Árvízi szimulációs vizsgálatok a Felső-Tiszán

376 Gauzer B.—Bartha P. A feltételezés reális bekövetkezési valószínűségére utal, hogy az 1970. évi májusi árhullámot kiváltó esőzés, amely kiterjedt a Maros vízgyűjtőjére is, az itt feltételezettnél nagyobb területet érintett. A szeenáriók hatásának az elemzése előtt, a szimulációs modell paramétereinek a kalibrálásához, illetve a modell helyes működésének az ellenőrzéséhez, elvégeztük az 1970es és 1998-as árhullám szimulációját. A számítások során kétváltozós vízhozamgörbéket alkalmaztunk, ezért a kisebb esésű szakaszokon az apadó ágaknál alulbecslés figyelhető meg. Mivel számításainkat 12 órás időlépésben végeztük, a továbbiakban a „tetőző vízállás" kifejezés is a 12 óránkénti (reggeli, esti) észlelések maximumát jelenti, amely— elsősorban a felső szelvényekben — némileg különbözhet a tényleges tetőzés értékétől. 6.1. Az 1970-es árhullám szimulációja Terjedelmi korlátok miatt a szimuláció eredményei közül csak a tiszabecsi, és a csengeri szelvényre kapott eredményeket mutatjuk be. A 6. ábrán a tiszabecsi vízállás idősort láthatjuk. Mivel a Visó és az Iza vízgyűjtőjéről csak nagyon hiányos csapadék adataink voltak, a két vízfolyás tetőző vízhozamának az ismeretében az árhullámot közvetlenül kiváltó csapadéknak a két vízgyűjtőre vonatkozó becsült értékeivel számoltunk. A tetőzés értékéül 6,85 m-t kaptunk. A márciusi, áprilisi időszak nagy hibáit a hóolvadás nyomon követésének a hőmérséklet adatok hiánya miatti elégtelen volta okozza, ugyanis 1970-re vonatkozóan ezek az értékek nem álltak rendelkezésre. A tiszabecsi mederváltozások hatásának a szemléltetésére ugyanezt az idősort az május 10 20 június 9 19 6. ábra. Az 1970-es árhullám tiszabecsi vízállás idősorai Fig. 6. Time series of water stage at Tiszabecs during the flood in 1970 Bild 6. Wasserstandsganglinien der Hochwasserwelle von 1970 im Theißquerschnitt Tiszabecs