Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

3. füzet - Gauzer B.-Bartha P.: Árvízi szimulációs vizsgálatok a Felső-Tiszán

Árvízi szimulációs vizsgálatok a Felső-Tiszán 377 március április 21 31 10 20 május 30 10 20 junius 30 9 19 7. ábra. Az 1970-es árhullám csengeri vízállás idősorai Fig. 7. Time series of water stage at Csenger during the flood in 1970 Bild 7. Wasserstandsganglinie der Hochwasserwelle von 1970 im Szamosquerschnitt Csenger 1998-ban érvényes vízhozamgörbe alapján is kiszámoltuk. A 6. ábrán jól látható a medermélyülés mértéke. A tetőző vízszintre így kapott 6,55 m a mederváltozásoknak a nagyvízi tartományra gyakorolt mintegy 0,25-0,30 m-es hatását jelzi. Látható, hogy adatok hiánya az ábrázolt időszak nagy részében jelentős pontatlanságok okozója, ezért a hibák továbbgyürüzését elkerülendő, számításainkat csak a tiszabecsi szelvénytől folyattuk. A Szamos-vízgyűjtő elégtelen mennyiségű csapadék adata miatt, kiindulópontként a dési és hagymásláposi vízhozamoknak az 1970. évi román hidrológiai évkönyvben fellelhető értékei szolgáltak. A májusi árhullám vásárosnaményi tetőző vízállásara a 9,11 m-es eredményt kaptuk. A 7. ábrán а Szamos csengeri szelvényének a vízállás idősora látható. A Szatmárnémeti környéki töltésszakadások utáni jelentős hibák a kétváltozós vízhozamgörbe használatának a következményei. A töltésszakadás alatt fekvő szelvényben ugyanis a sebességek a szakadás után hirtelen lecsökkentek, s ezáltal a vízhozamok nagymértékű visszaesése nem járt együtt a vízállások hasonló mértékű csökkenésével. A kétváltozós vízhozamgörbe természetesen ezeket a hatásokat nem tudja figyelembe venni, hanem a lecsökkent vízhozamokhoz „normális" esetben tartozó vízszinteket adja eredményül. Ez esetben a tiszabecsi szelvény eredményeit mutatjuk be. Az árhullám alatti ukrán gátszakadások pontos helyéről, idejéről, s a kiömlő víz akár csak hozzávetőleges mennyiségéről nincsenek információink, ezért számításaink során a gátszakadások 6.2. Az 1998-as árhullám szimulációja