Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

3. füzet - Gauzer B.-Bartha P.: Árvízi szimulációs vizsgálatok a Felső-Tiszán

Árvízi szimulációs vizsgálatok a Felső-Tiszán 375 6. A feltételezett meteorológiai és hidrológiai szcenáriók következményeinek elemzése A Felső-Tisza vízrendszerén az 1970-ben és 1998-ban kialakult két legjelentősebb árhullám némileg riasztó közös jellemzője, hogy a csapadékzóna elhelyezkedése miatt, mindkettő kialakulásában csak a vízgyűjtő bizonyos hányada játszott igazán jelentős szerepet. Jogosan vetődik fel a kérdés, hogyan alakulna egy jelentős árhullám levonulása során az árvízi helyzet, ha bizonyos, az árvíz hatását 1970-ben és 1998-ban csökkentő tényezők hatása nem érvényesül. Vizsgálnunk kell tehát, hogy a két árhullámot kiváltó meteorológiai helyzet, illetve az árvíz során kialakult hidrológiai/árvízvédelmi feltételek bizonyos megváltozása milyen hatással lenne az árhullám levonulására, elsősorban a kialakuló vízszintekre. A következő szcenáriók bekövetkezésének a következményeit mutatjuk be: 1. szcenárió: Az 1998-as árvíz során a Tiszabecs feletti ukrán töltésszakadások nem következnek be. Úgy véljük, a feltételezés realitása nem kétséges, egy szomszédos, felső ország esetleges árvédelmi fejlesztéseinek a hozzánk érkező árhullámokra gyakorolt hatását - függetlenül az illető ország általunk ismert politikai, gazdasági, stb. helyzetétől - feltétlenül elemezni érdemes. 2. szcenárió: Az 1970-es árvíz során a Szamos román és magyar területén töltésszakadások nem következnek be. A Szamos-vízgyűjtő erdélyi részén 1970 óta végrehajtott árvédelmi fejlesztések mindenképpen indokolttá teszik ennek a szcenáriónak a vizsgálatát. 3. szcenárió: Az 1970-es árvíz során a Szamos román és magyar területén töltésszakadások nem következnek be, és a Szamos árhulláma a ténylegesnél 12 órával később jelentkezik. A feltett szituáció valószerűségét az adja, hogy a meteorológiai frontok, illetve csapadékzónák vonulásának különböző sebességével feltétlenül számolni kell. 4. szcenárió: Az 1998-as árhullám előtti kárpátaljai meteorológiai helyzet megismétlődik, de az intenzív csapadékmennyiség kiterjed a Felső-Tisza balparti mellékfolyóinak (Visó, Iza) a vízgyűjtőjére is. A feltételezett helyzetben ezen vízgyűjtőkön az 1970-es árhullámot közvetlenül kiváltó csapadékkal azonos mennyiségű csapadék hullik. Tekintettel arra, hogy tiszabecsi szelvényhez csak 9707 km

2 nagyságú vízgyűjtő tartozik, a vízgyűjtő egészére kiterjedő jelentős esőzés bekövetkezési valószínűsége semmiképpen nem nevezhető elhanyagolhatónak. 5. szcenárió: Az 1998-as árhullám előtti kárpátaljai meteorológiai helyzet megismétlődik, de az intenzív csapadékmennyiség kiterjed a Felső-Tisza balparti mellékfolyóinak (Visó, Iza) a vízgyűjtőjén kívül a Szamos vízrendszerére is. A feltételezett helyzetben ezen vízgyűjtőkön az 1970-es árhullámot közvetlenül kiváltó csapadékkal azonos mennyiségű csapadék hullik. A szamosi gátszakadások nem következnek be.