Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)
3. füzet - Gauzer B.-Bartha P.: Árvízi szimulációs vizsgálatok a Felső-Tiszán
Árvízi szimulációs vizsgálatok a Felső-Tiszán 369 vízhozamgörbe alapján a nagyvizi tartományban ez a tetőző vízállások mintegy 0,200,30 m-es csökkenését eredményezte. A tiszabecsi szelvényben végbement mederváltozás azt jelenti, hogy az 1970-es árhullám a mostani mederben mintegy 0,25 m-rel alacsonyabb, 6,55 m körüli értékkel tetőzött volna, illetve az 1998-as árvíz 1970-ben a ténylegesnél közelítően ugyanennyivel magasabb vízszinttel (kb. 7,35 m, a gátszakadások nélkül kb. 7,50-7,55 m) vonult volna le. Az eddigiekből adódó következtetésünk szerint az 1970. évi árhullám tiszabecsi tetőző vízhozama mintegy 2900—3000 m 3s '-ra becsülhető. A csengeri tetőző vízhozamokkal kapcsolatban jelentős ellentmondás van a román és a magyar kiadványokban szereplő értékek között. Az árvízzel foglalkozó hazai kiadványok a csengeri szelvényre a 4700 m 3s~'-os tetőző vízhozam értéket adják. A kérdésről Lászlóffy és Szilágyi cikkében az alábbi megjegyzést találjuk: „Ez az érték nem csak az eddig 1350 m 3s~'-ra becsült 50 éves árvízhozamot, ill. a korábban maximumnak tartott 2000 m 3s~'-ot múlja felül lényegesen, (...) hanem ellene mond a román hidrológusok számításainak is, amelyek szerint Szatmárnémetinél 3342 m 3s1volt a tetőző hozam. Ha román részről alá is becsülték volna a tetőző hozamot, a Csengerre végzett hidraulikai számítás eredményét egyenlőre fenntartással kell kezelnünk, annál is inkább, mert az árvíz rendkívüli magassága miatt a 9,02 m-es leolvasás rögtönzött segédmércén történt." Hozzátesszük, hogy a 9,02 m-es leolvasás pontos helyét nem ismerjük. A csengeri Szamos-híd, illetve a hullámtéren keresztül hozzávezető út, valamint a viszonylag szúk keresztszelvény a híd környezetében jelentős visszaduzzasztást okozott, ennek mértékét 0,50-0,60 m-re becsülték (Lászlóffy'Szilágyi 1971). Az 1970. évi román hidrológiai évkönyv szerint Szamos dési szelvényében a tetőző vízhozam 2300 m 3s _ 1, a Láposon Hagymásláposnál pedig 780 volt m 3s _ 1. Tapasztalataink szerint a két szelvény összesen a szatmárnémeti lefolyás tömegének mintegy 70-80%-át adja. Ennek, valamint s magyar és román vízhozam méréseknek a figyelembevételével a csengeri tetőző vízhozamot mintegy 3400-3500 m 3s~'r a becsüljük. A vásárosnaménvi tetőző vízhozam meghatározásához a tiszabecsi és a csengeri tetőző vízhozam értékeket, valamint a Szamoson a gátszakadások következtében elfolyt igen jelentős vízmennyiséget hatását vettük figyelembe. Mindezek alapján, 1998. évi árvíz ideje alatt Vásárosnaménynál végzett vízhozammérések eredményével összhangban, a vásárosnaménvi tetőző vízhozam értéke 1970-ben 3200—3300 meglehetett. 5. Az 1970. és az 1998. évi felső-tiszai árvíz összehasonlítása Mivel vizsgálatainkat a Tisza vízrendszerének Tokajig terjedő szakaszára öszpontosítjuk, a két árhullám közötti legjelentősebb különbséget - a két árvíz tér- és időbeli kiterjedése közötti különbség —csak röviden tárgyaljuk. Az 1970-es májusi árhullámot a felső-tiszai mellékfolyókon júniusban egy újabb, az elsőnél kisebb, de azért jelentős
