Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)
3. füzet - Gauzer B.-Bartha P.: Árvízi szimulációs vizsgálatok a Felső-Tiszán
368 Gauzer B.—Bartha P. A Tokajig tartó 7Is'za-szakaszon a Vásárosnamény alatti szelvényekben már nem dőltek meg az 1888-ból származó árvízi rekordok; a záhonyi, elhúzódó (17-e 16 órától másnap délig tartó), 7,28 m-rel bekövetkezett tetözés 0,23 m-rel, a 21-én éjfélkor észlelt tokaji 8,58 m pedig 0,14 m-rel alacsonyabb az # ma x értékénél. Az ez alatti szakaszon az árhullám Tiszafüredig továbbra is Я та х alatti vízszintekkel vonult le, Tiszafüred és Szolnok térségében viszont 0,09 illetve 0,15 m-rel meghaladta az addig mért maximumot. Lejjebb, a Körösök viszonylag szerényebb vízszállítása miatt némileg alacsonyabb vízállások alakultak ki, de a Maroson levonuló, szintén jelentős árhullám, illetve kisebb mértékben a Duna magas vízszintje azt eredményezte, hogy Mindszentnél és Szegednél újra a valaha észlelt legmagasabb vízállásokat észlelték. 4.2. Az 1970. évi árhullám tetőző vízhozamai A. Felső-Tisza vízrendszerének két legfontosabb határszelvényében, Tiszabecsen, illetve Csengernél az árhullám tetőző vízszintjei igen jelentősen, több mint egy méterrel haladták meg az addigi maximális értékeket. Érthető tehát, hogy ebben a vízállás tartományban nem volt korábbi vízhozam mérések alapján szerkesztett vízhozamgörbe. Az árvíz okozta katasztrofális helyzet következtében a térségben természetesen nem volt lehetőség arra, hogy a tetőzések közelében vízhozamot mérjenek, a rendelkezésünkre álló információk alapján ilyen mérések csak a Szolnok alatti szakaszon történtek. Ennélfogva tiszabecsi, csengeri, illetve a feltehetően az előző két érték figyelembevételével meghatározott vásárosnaményi tetőző vízhozam értékeket fenntartással kell fogadnunk, annál is inkább, mert a esetleges medermorfológiai változásokkal magyarázhatónál nagyobb mértékben ellentmondanak az 1998. évi árhullám idején végzett vízhozammérések eredményeinek. Az 1970-es árvíz tetőző vízhozamai (OVH 1971): Tiszabecs:- 4000 m-V, Csenget-. 4700 m 3s _ 1, Vásárosnamény: 3900 m 3s~'. A vásárosnaményi vízhozam a tiszabecsi és csengeri értékek összegének mindössze 44%-a. Ez az érték, az árhullám ellapulások, illetve szamosi gátszakadások figyelembevételével is kevésnek tűnik. Fokozza kételyeinket, hogy az 1998. évi árvíz alatt Vásárosnaménynál végrehajtott vízhozammérések sem az áradó ágban, sem pedig a (1970 évinél 0,11 m-rel magasabb) tetözés közelében nem adtak 3500 m 3s~'-nál nagyobb vízhozam értéket. A tiszabecsi szelvényben az 1998-as árvíz tetözö vízhozam értéke mintegy 32003300 m 3s~'-ra becsülhető. Sajnos ez az érték sincs mérésekkel alátámasztva, de a tivadari vízhozamérésekböl adódó 3500 m 3s~'-os tetőző értéket, a Túr, és a szélsőségesen sok vizet szállító Borzsa vízhozamát, valamint az árhullám ellapulását figyelembe véve körülbelül reálisnak látszik. Az 1970-es vízhozam érték megbízhatóságát gyengíti, hogy a két árhullám közötti időszakban Tiszabecsnél jelentős, 1—1,2 m-es kisvízi medermélyülés következett be (1969-78 között az éves legkisebb vízszintek átlagos értéke—1,09 m volt, az 1989— 98 közötti időszakra vonatkozó hasonló érték pedig—2,19 m-re adódott). A tiszabecsi
