Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

3. füzet - Gauzer B.-Bartha P.: Árvízi szimulációs vizsgálatok a Felső-Tiszán

Árvízi szimulációs vizsgálatok a Felső-Tiszán 359 ahol n — a számítási időszak hossza, a - az API lecsengésének (a vízgyűjtő kiszáradásának) a sebességét befolyásoló modellparaméter. A számítási időszak hossza az az időszak, amely elteltével az egységnyi csapadék impulzusból számított API értéke 0,05 alá csökken. Azt mondhatjuk tehát, hogy az utolsó n idölépés alatt történtek vannak hatással a vízgyűjtő lefolyási viszonyaira. Az API aktuális értékének a kiszámítása után az aktív csapadék felszíni és felszínalatti lefolyást kiváltó arányát a ai = 'vfnwV

y ;CAPKUL=CAPMAX-API, HA CAPMAX>API LArMAA egyébként ai=l kifejezésekből határozzuk meg, ahol САРМАХ - a vízzel telített talajhoz tartozó API érték, ennek elérése után a teljes aktív csapadék mennyiség a felszínen folyik le. Amennyiben a talaj felső rétege fagyott, ez a felszíni lefolyás arányának a növekedését eredményezi, az alkalmazott összefüggés szerint 0,05 m vastagon fagyott talaj 80%kal csökkenti a beszivárgást, 0,10 m felett pedig a teljes lefolyás felszíni lefolyás formájában megy végbe A beszivárgott vízmennyiség bizonyos a

b hányada 'elveszik' a lefolyás szempontjából, a maradék a

a hányada az alaplefolyás, a többi pedig a felszínközeli lefolyás alapjául szolgál. A TAPI modell a teljes lefolyást tehát négy részre osztja: — felszíni lefolyás Qfei = Pi*,*l (8) — felszínközeli lefolyás Qju^P, а,(1-а,)(1-а

й)(1-а

в) (9) — alaplefolyás 0

а

/,. = Р,а,(1-а/)(1-а

6)а

а (10) — minimális lefolyás, Q

0\. Az egyes lefolyás összetevők arányának megállapítása után ezek tömegének a meghatározása következik. A vízgyűjtő terület lefolyás transzformációs hatásának a modellezése mind a felszíni, mind a felszínközeli, sőt az alaplefolyás tekintetében is sorbakapcsolt lineáris tározókkal (kaszkádokkal) történik. A vízgyűjtő háromdimenziós kiterjedésének megfelelően, egymás alatt párhuzamosan három kaszkád sor helyezkedik cl, a felső, n

h k\ paraméterekkel a felszíni, a középső, n

2, k

2 paraméterekkel a felszínközeli, az alsó, «3, A3 paraméterekkel pedig az alaplefolyást reprezentálja. A számítások során a felső kaszkádnál a folytonos lineáris kaszkádmodellt, a másik kettőnél pedig a diszkrét lineáris kaszkádmodellt alkalmaztuk (Bartha—Szöllősi-Nagv-Harkányi 1983). A TAPI csapadék-lefolyás modell azon paramétereit, melyek számítási algoritmusát a modell nem tartalmazza, valamilyen optimalizálási eljárás segítségével határozhatjuk meg. Az eddigiekben érvényes jelölések használatával, az alábbi paraméterek értékét kell optimalizálni: n i — a felszíni lefolyás tározóinak a száma; k\ — a felszíni lefolyás tározási tényezője; ki — a felszínközeli lefolyás tározási tényezője; къ - az alaplefolyás tározási tényezője;