Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

3. füzet - Gauzer B.-Bartha P.: Árvízi szimulációs vizsgálatok a Felső-Tiszán

358 Gauzer B.—Bartha P. a mértékéről) is szolgáltasson információt, hiszen a lefolyás és a beszivárgás arányát a talajfelszín állapota jelentősen befolyásolhatja. Modellünk a talajfagy aktuális értékének a számítására az alábbi összefüggést alkalmazza (Gauzer 1990): TF,= TF t_ x TFD h-o. t fT, (4) ahol TF\ - a talajfagy értéke az /-edik időlépésben (cm), TF\.\ — a talajfagy értéke az /-1­edik időlépésben (cm), TFD\\­a H hóvastagsághoz tartozó talajfagy csökkentési tényező, ami a talaj mélyebb rétegeinek a melegítő hatását, valamint a hótakaró hőszigetelő képes­ségét hivatott figyelembe venni, алт — a talaj fagyási tényezője (m/°C), 7] — a levegő kö­zéphőmérséklete (°C). Mivel a párolgási, illetve intercepciós veszteségek nagysága függ a csapadék halmaz­állapotától, illetve a terület hóval való borítottságától, e veszteségek mértékét is ebben lépésben becsüljük meg. Részletes adatok híján egy szezonális veszteségfüggvényt alkal­maztunk, maximálisan napi 5 mm veszteséget feltételezve. Egyes modellparaméterek meghatározása csak optimalizációs módszerekkel történ­het. Ezeket az 1988—97 közötti időszak adatai alapján a Duna-medence valamennyi, az Országos Vízjelző Szolgálathoz napi rendszerességgel adatot továbbító meteorológiai ál­lomására (mintegy 450 állomás) meghatároztuk 2.2. A TAPI csapadék lefolyási modell A modell neve az aktuális talajnedvesség viszonyok jellemzésének a módszerére utal, amely a megelőző csapadék index (angolul antecedent precipitation index, API) számításán alapszik. A név első betűje pedig a Sugawara ( 1984)által kifejlesztett úgy­nevezett TANK-modell egyes elemeihez való hasonlóságot jelzi. A (felszíni és felszín alatti) lefolyás az aktív csapadékra vonatkoztatott térfogati lefo­lyási tényező alapján számítható: I'a-e») ahol at — a térfogati lefolyási tényező, Q-, — a vízhozam értéke az /-edik időpontban, Q 0\ — a rövidtávú lefolyási viszonyoktól független ún. minimális vízhozam értéke az /-edik időpontban, P\ — az aktív csapadék értéke az /-edik időpontban. A minimális lefolyás értékét hosszúidejű vízhozam idősorok alapján határozhatjuk meg. Lehetőség van egy nyári, magasabb, az egyéb időszakban érvényes értéket néha többszörösen meghaladó érték megadására is. Ennek segítségével becsülhetjük a magas­hegyi vízgyűjtőkön (például a Felső-Duna egyes vízgyűjtői) a gleccserekből eredő folya­matos nyári hozzáfolyás hatását is. A felszíni és felszínalatti lefolyás aránya alapvetően függ a vízgyűjtő talajának ned­vességi viszonyaitól, vagyis közvetve a megelőző időszak csapadék viszonyaitól. A TA­PI-modell a megelőző csapadékindex (API) értékét az alábbi formában határozza meg: (=л API] = ^P, e~' a (6) (=0

Next

/
Thumbnails
Contents