Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

3. füzet - Papp Ferenc: Árvízvédelmi biztonság és kockázat

338 P

a

pp Ferenc I. táblázat Vizsgálandó eset »1 n

2 Vizsgálandó eset mértékadó árvízszintre előírt koronaszinttel megegyező vízszintre ösmeder keresztezés Vizsgálandó eset mértékadó árvízszintre előírt koronaszinttel megegyező vízszintre esetén hiányában Altalaj hidraulikus talajtörése 1,7 1,3 1,2 1,0 Víz- és mentett oldali töltésrézsűk állékonysága 1,5 1,3 1,0 1,0 Árvízvédelmi és parapetfal állékonysága 2,0 1,5 1,0 1,0 Árvízvédelmi és parapetfal alatti szivárgás 1,8 1,5 1,2 1,0 Szivárgó csatorna felületének állékonysága 1,5 1,3 1,2 1,0 A védvonal tönkremenetelének eredő biztonsági tényezője minden esetben: n>n

x-n

2 (3) tehát legalább 1,3-2,2 közötti érték kell, hogy legyen. A terhelés és ellenállás jellemzésére megadott összefüggések a vizsgálat jellegétől függően geotechnikai (nyírófeszültség, súrlódási szög) vagy szivárgási (nyomásesés, mérőhossz) paraméterek használatát írják elő. Fontos szempont, hogy a számlálóban és a nevezőben szereplő értékek értelmezése, meghatározása, mértékegysége, pontossága, stb. azonos, illetve összehasonlítható legyen. A biztonság hagyományos értelmezése elsősorban ott okoz problémákat, ahol a mértékadó terhelést, annak jellege miatt, nehéz előre meghatározni, vagy az ellenállás számítása során kell szembenézni az alkalmazott módszer hiányosságaival és az emberi tévedések lehetőségével. A probléma megoldását kínálja a biztonság valószínűségelméleti alapon történő értelmezése, melynek eredménye a tönkremeneteli valószínűség fogalmának bevezetése. Ennek lényegét a egyenlet írja le, melyben p — a tönkremeneteli valószínűség, Q és E — a mértékadó terhelés és ellenállás, de ez esetben az utóbbi kettő is valószínűségi változó, és a kijelölt integrálással azok hányadosaként értelmezett biztonsági tényező eloszlásfüggvényének az /7=1 helyre vonatkozó értékét keressük. Ez a megközelítés abból indul ki, hogy döntéseinknél, számításainknál soha nem rendelkezünk a szükséges teljes információval, ezért abszolút biztonságról nem beszélhetünk. A bizonytalanságokat azonban kezelni tudjuk különféle matematika módszerekkel, éspedig a sztochasztika, közelebbről a valószínűségszámítás módszereivel. Az árvízvédelmi müvekre kifejezetten az jellemző, hogy mind a terhelés (vízállás, tartósság), mind az ellenállás (földművek, altalaj) meghatározásánál meglehetősen sok a bizonytalanság, tehát feltétlenül indokolt lenne, ha a biztonságot valószínűségeimé-