Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

1. füzet - Fazekas Helga: A bökényi hajózsilip felújításának műszaki megoldásai

Vízügyi Közlemények, LXXXI. évfolyam 1999. évi 1. füzet A BÖKÉNYI HAJÓZSILIP FELÚJÍTÁSÁNAK MŰSZAKI MEGOLDÁSAI FAZEKAS HELGA A magyarországi vízügyi létesítmények műszaki állapota nem kielégítő, a biztonságos üzemben tartás érdekében felújításuk, korszerűsítésük elengedhetetlen. A Körös vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖVIZIG, Gyula) az utóbbi években folyamatosan felülvizsgálja és felújítja a gondozásában lévő vízépítési műtárgyakat, végig a Fehér-, Fekete- Sebes-, illetve a Kettős- és a Hármas-Körösön. E program keretében készült el a Bökényi-vízlépcső hajózsilipének állapotfelmérése és a rekonstrukció lehetőségeinek feltárása. 1. A műtárgy története A századfordulón kezdték meg a Körösök lépcsőzését. Az 1895—1896-os években Gyulán a Fehér-Körösön épült Poirée típusú, 35 m nyílásszélességü tűs gát, majd a Hármas-Körös hajózhatóvá tétele céljából az 1905—1906 között épült a Bökényi-vízlépcső (1. ábra). A vízlépcső műtárgyai — duzzasztómű és a hajózsilip - a Körös kisés középvizeinek duzzasztásával (az 1936-1942-években megépült Békésszentandrási-vízlépcsőig), 43 km hosszon lehetővé tette a hajózást, illetve biztosította az öntözéshez szükséges vízmennyiséget. A műtárgyépítés gondolata már a századfordulón érlelődött, a tervek 1902—1903-ban elkészültek, de az építkezés csak az 1905-ben kezdődött, a Hármas-Körös tiszai torkolata felett 5,6 km-re, a szentesi határ, Bökény nevű dűlőjében. A tervek készítésére pályázatot írtak ki. A benyújtott három pályaterv közül Kovács Sebestyén Aladár, illetve dr. Zielinsky Szilárd műegyetemi tanárok tervei egyaránt alkalmasak voltak a megvalósításra. Mindketten azonos vasbeton szerkezeti megoldást javasoltak. Kisebb kiviteli költsége miatt, Zielinsky tervét fogadták el. A terv világviszonylatban is úttörő kezdeményezésnek számított. Ez volt az első példa arra, hogy folyócsatomázás műtárgyainál a vasbetont ilyen mértékig alkalmazták. Bár később kiütközött a vékony szerkezeti elemek hátránya, mert sokszor szorult javításra, de építése idején igen sok külföldit vonzott hazánkba és a külföldi szakirodalom is sokat foglalkozott vele. Balázs (1994) szerint „Abökényi duzzasztómű és hajózsilip a legelőkelőbb helyek egyikét érdemli meg a vasbetonépítés történetében, mert a talajmechanika hiánya és a mérsékelt vasbetonismeret birtokában annyi mérnöki zsenialitással építették meg, hogy ilyen merész szerkezetet ma nem mernének építeni." A korai vasbetonépítésnek csak gyakorlati, tapasztalati szabályai voltak, amelyeket ma már szabványok írnak elő. Már az 1880-as évek végén felismerték, hogy a vasA kézirat érkezett: 1998. X. 6. Fazekas Helga mérnök, Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖTIVÍZIG Szolnok).