Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

1. füzet - Fazekas Helga: A bökényi hajózsilip felújításának műszaki megoldásai

A kökényi hajózsilip felújításának műszaki megoldásai 139 1. ábra. A bökényi vízlépcső helyszínrajza Fig. 1. Layout of the Bökény river barrage Bild 1. Lageplan der Staustufe von Bökény рис. 1. План бёкеньскою гидроузла beton szerkezetekben az acélbetétek veszik fel a húzást, a beton pedig a nyomást. A vasbetonelmélet szempontjából óriási jelentősége volt annak a felismerésnek, hogy a húzott zónában a beton húzófeszültsége elhanyagolható, a beton megrepedhet, a húzóerőt a zónához közeli betonacél veszi fel. A századfordulótól hosszú ideig a megengedett feszültségen alapuló méretezési eljárás volt érvényben. Eszerint: a

e > ом, ahol a

e a megengedett feszültség, см pedig az állandó és hasznos terhekből a rugalmasságtan szerint számított mértékadó feszültség. 1906-ban „Vasbetétes betonszerkezetek" címmel 275 oldalas könyv jelent meg, ami az első hazai vasbeton kézikönyv volt. Ez a könyv kritikai szemlélettel tartalmazta azt, amit akkor a vasbeton szerkezetek kialakításáról, méretezéséről kivitelezéséről tudtak. Még ebben az évben megalakult a Magyar Mérnök és Építész Egylet „Vasbeton Bizottsága", amely kidolgozta az 1909-ben kiadott első vasbetonszabályzatot. Ez a szabályzat már valószínűleg tartalmazta azokat a tapasztalatokat, amit Zielinsky Szilárd a vasbetonépítés magyar atyja, a műtárgy tervezője szerzett az építés során, és utána 2—3 évvel, amikor víztelenítették a kamrát és szemrevételezték a repedéseket. Hosszú ideig csak a gyakorlati tapasztalat és a kísérletezés vitte előre a vasbetonépítést. A fö hangsúlyt a vasalás kialakítására és rögzítésére helyezték. A régi technológiák még csak sima, kör keresztmetszetű vasakat használtak, amelyek tulajdonságai, mint például a szakítószilárdsága lényegesen kisebb a ma használatos korszerű betonvasakétól. A sima felülettől eltérő kialakításra azért van szükség, mert a vas-