Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

1. füzet - Szlávik Lajos: A vízkár-elhárítási védekezési feladatok országos információs rendszerének koncepciója, megvalósítása és működése

10 Szlávik Lajos Ennek a felosztásnak jelentősége volt, amikor lehatároltuk azokat a szinteket, amelyeknek a tevékenységét a tervezett információs rendszer közvetlenül kiszolgálja. A VIR megvalósítása során, az irányítási szintek és egyes közreműködők feladatait, azok munkamegosztását áttekintve ésszerűsítési, módosítási javaslatok is felmerültek — a VIR létrehozása tehát egyes helyeken a korábbi információ-gyűjtési, feldolgozási és továbbítási gyakorlat módosítását is indukálta. A VIR nem szervezet-, hanem tevékenység-orientált, vagyis az információs rendszer a szervezeti felállástól függetlenül kerül kialakításra. 1.3. A védekezési tevékenység időbeli tagolása A védekezési tevékenység időbeli szakaszolásánál arra kellett gondolni, hogy olyan fokon általánosítsunk, amely egyaránt megfelel a vízkárelhárítás minden szakterületének és irányítási szintjének, illetve, hogy az egyes időszakok határaihoz egyértelműen kapcsolódjanak a szakfeladatok határai, a védelmi szervezet készültségi helyzetei is. A védekezési tevékenység két fő időszakra tagolható: Védekezési készültségen kívüli időszak, ezen belül állapotkövetés és készenlét. Védekezési készültségi időszak, amelyet célszerű további három részre tagolni: - a védekezési tevékenység kezdete, - a védekezési tevékenységek folyamata, — a védekezési tevékenységek lezárása. A védekezési készültségi időszak hármas felosztásának egyes elemeihez speciális védekezési-irányítási feladatok, teendők tartoznak, ennek felel meg a szervezeti felállás is. 1.4. A vízkár-elhárítási védekezés-irányítási tevékenységek csoportosítása, tipizálása és az azokhoz szükséges eszközök, eljárások, információk A védekezés-irányítás szakfeladatait, módszereit és folyamatait szoros kötöttségeket tartalmazó előírások (jogszabályok, szabályzatok, utasítások) rögzítik, amelyek alapján részletes tevékenység-listákat állítottunk össze. Arra törekedtünk, hogy az egyes védekezés-irányítási szintek tevékenység-elemeit tipizáljuk és általánosítható jegyeit megkeressük úgy, hogy azok minden irányítási szintre viszonylag egységesen ráültethetők és minden szakfeladatra alkalmazhatók legyenek. Úgy találtuk, hogy ennek egy lehetséges megközelítését adja a védekezési tevékenységek olyan csoportosítása, amely szerint valamennyi irányítási szintnek — minden egyes védekezési szakterületen - végre kell hajtania a következő feladatokat: - információ-gyűjtés, -rögzítés, -feldolgozás, -továbbítás; — helyzetértékelés, -elemzés, döntés-előkészítés; - védekezési tevékenységgel kapcsolatos döntések meghozatala; — védekezési munkák megszervezése, feltételeinek biztosítása és irányítása, valamint a végrehajtás ellenőrzése; — jelentések készítése és továbbítása;