Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

1. füzet - Szlávik Lajos: A vízkár-elhárítási védekezési feladatok országos információs rendszerének koncepciója, megvalósítása és működése

A vízkár-elhárítási védekezési feladatok... 11 - tájékoztatók készítése és továbbítása; - a tevékenység dokumentálása. Természetesen a feladatok mérete, gyakorisága a védekezési szakterülettől, az irányítás szintjétől és esetleges specifikus feladataitól függ. Mennél feljebb haladunk az irányítási szinteken, annál inkább csökken az elemi információkezelés és egyre inkább nő az információk összegzésének, integrálásának, különböző szempontok szerinti rendezésének, feldolgozásának, értékelésének feladata. Az ABKSZ és a VITUKI esetében ugyan egyes specifikus feladatok vannak túlsúlyban, de mindegyik típusú feladat minden irányítási szintnél és közreműködőnél megtalálható. A feladatok rendszerezésének ez a megközelítési módja lehetővé tette, hogy mindhárom szakterületre (árvízvédekezés, belvízvédekezés, vízminőségi kárelhárítás) alkalmazni lehessen. Az így tipizált feladatok a különböző szinteken egymáshoz kapcsolódnak, ezáltal a hangsúly az információk feldolgozásának és továbbításának technikájára helyeződik. A védekezés-irányítási feladatokhoz szükséges eszközök, eljárások, információ-típusok-г. teljesség igénye nélkül - a következőképpen csoportosíthatók: - emberi és anyagi erőforrások; - hírközlési eszközök; - számítási eszközök, segédletek; - saját adatbázisok, nyilvántartások; - importált információk; - műszaki számítási eljárások, modellek, algoritmusok, - előírások, szabályzatok (döntési táblák). 1.5. A védekezés-irányítás információigénye, kielégítésének korábbi módja és célszerű fejlesztése A vízkár-elhárítási védekezési tevékenység hagyományos irányítása—ahogyan az előzőekben már kifejtésre került — sokrétű, szerteágazó folyamatokból áll, előírásokhoz kötött, szabályozott. Eddigi rendje évtizedek alatt alakult ki, sok tapasztalatot ötvöz, hagyományokat hordoz. Ez nem volt közvetlenül leképezhető egy számítógépes információs rendszerré, hanem fokozatosan át kell alakítani, eközben működőképességét megőrizni, sőt hatásfokátjavítani. Az információ-gyűjtés és -feldolgozás technikájának, a helyzetértékelésre alkalmazott módszereknek egységeseknek kellett lenniük. Biztosítani kellett a jelentések tartalmának standardizálását, a különböző irányítási szintek egymáshoz kapcsolódó információközléseinek az összehangolását, az adatközlési párhuzamosságok kiiktatását (a hidrológiai adatok, védekezési készültségi fokozatok, felhasznált és igényelt erőforrások stb. területén). Első ütemben — reálisan - a következő védekezés-irányítási tevékenységek számítástechnikai eljárásokkal való — többnyire részleges — támogatását irányoztuk elő: - információ-gyűjtés, -rögzítés és -feldolgozás; - jelentések készítése és továbbítása; - tájékoztatók készítése és továbbítása; - a tevékenység dokumentálása.