Vízügyi Közlemények, 1999 (81. évfolyam)

1. füzet - Szlávik Lajos: A vízkár-elhárítási védekezési feladatok országos információs rendszerének koncepciója, megvalósítása és működése

A vízkár-elhárítási védekezési feladatok... 9 jelenthetik, ezért a védekezési tevékenységet kiszolgáló információs rendszert célszerű komplexen kialakítani, illetve a kialakítása során olyan megoldásokra törekedni, amelyek mindegyik szakfeladatot egyaránt kiszolgálják. 1.2. A védekezés irányítási szintjei A vízkár-elhárítási védekezési feladatok megoldásában - egy-egy nagyobb méretű eseménynél — számos közreműködő összehangolt, szoros együttműködésére van szükség. A közreműködők feladatait, hierarchikus kapcsolatait előírások rögzítik és szabályozzák (Törvény 1995, Kormányrendelet 1996, KHVM 1997). Az állami tulajdonú árvízvédelmi és belvízvédelmi müveken a vízkárok elleni védekezések legfontosabb közreműködői és feladataik a következők: - vízügyi igazgatóságok (12) és Budapest Főváros - a vízkár-elhárítási védekezésifeladatok területi szervezése, irányítása és tényleges végrehajtása; - KHVM, О VF — országos szintű szervezési és irányítási feladatok; - Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Központi Szervezet Kht. (ABKSZ), valamint a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Rt. (VITUKI) Országos Vízjelző Szolgálat — országos szintű speciális szakfeladatok ellátása. A közreműködő szervezetek (jelenleg összesen 17) sokrétű információcserét valósítanak meg egymás között. Ezek feltárását, a közöttük lévő munkamegosztás áttekintését, ha szükséges, ésszerűsítését a vízkár-elhárítási védekezési információs rendszer egyes moduljainak tervezési munkája során elvégeztük. Az információcsere számítógépes kiszolgálása jelenti a tervezett és megvalósítás alatt álló, részben már működő rendszer egyik fontos feladatát. Valamennyi közreműködő igen kiterjedt horizontális kapcsolatrendszerrel rendelkezik, együttműködő partnereinek információkat továbbít, bizonyos információkat pedig átvesz tőlük. Ezeknek a kapcsolatoknak és információcserének egy része az adott védekező szervezet számára előírt, más része viszont a helyi sajátosságokból és hagyományokból következik. Úgy tekintettük, hogy a védekezés-irányítást végző szervezetek horizontális kapcsolataiban szereplő együttműködő partnerek adatközlései hagyományos úton történnek, a részükre szóló adatszolgáltatásokat és információ-továbbításokat pedig a rendszer olyan kimeneteként kezeltük, amelynek technikai megoldásában a fogadó fél technikai lehetőségei lesznek a meghatározók. A közreműködő szervezetek az irányítás szintje szerint területi és országos szintre tagolhatok. Ez a felosztás azt jelenti, hogy míg a területi szinten elemi védelmi munkákat közvetlenül is végrehajtanak, az országos szinten elsősorban az információk összegzése, integrálása folyik. A területi szint tovább bontható védelmi szakaszra és területi védelemvezetésre. A területi védelemvezetésbe tartozik a védelemvezető, a védelmi törzs és azt kiszolgáló szakcsoportok tevékenysége. A VIR keretében a védelmi szakaszoknál kisebb egységekre (pl. árvízvédelmi vagy belvízvédelmi örjárásokra) a rendszer önállóan működtethető elemeinek kiterjesztése nem célszerű, mert a végrehajtandó feladatok és a felelősségi kör szempontjából ezek már nem képeznek önálló védelmi egységeket.