Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

1. füzet - Deák J.-Liebe P.-Deseő É.: A felszín alatti vizek minőségének országos jellemzése

A felszín alatti vizek minőségének országos jellemzése 77 A rétegvizek (Gr) alkotják a legvédettebb felszín alatti vízkészletet. Az átlagos nitrát koncentráció a mélységgel csökken, a G

R

t (20-50 m) mélységköztől a G

R

5 (500 m) mélységközig (3a) ábra). A legsekélyebb Gri (20-50 m) rétegvíz átlagosan 5 g/m

3-es nitrát töménységét néhány (az összes kút 4,3%-át kitevő), magas nitrát tartalmú kútvíz okozza. Ezen kutak nagy részében a kút létesítésekor alacsony volt a nitrát töménység, de a túltermelés miatt a szennyezett talajvíz járulékos utánpótlódása fokozatosan emelte az átlagos nitrát szintet (4. ábra). Ajárulékos talajvíz utánpótlódás aránya a mélységgel csökken, amit a Gödöllő északi vízmű kútjaiban a nitrát mélység szerinti eloszlása mutat (5. ábra). A természetes eredetű komponensek (ammónium, nátrium, hidrokarbonát, kémiai oxigénigény és pH) egyértelműen növekszenek a rétegvizek mélységével, ugyanakkor a nitrát mellett az összes keménység és a szulfát egyértelmű csökkenést mutat. A vas és mangán tartalom a rétegvizek közül a Gri~Gr3 (20-200 m) intervallumban a legmagasabb. 5. ábra. Nitrát a mélység mentén (Gödöllő déli vízbázis) Fig. 5. Nitrate profile along the depth (Gödöllő) Bild 5. Vertikale Nitrat-Verteilung (südlich Gödöllő) рис.5 Нитрат вдоль глубины (Гёдёллё. Южная Водная База) A rétegvizek kémiai összetételének területi eloszlása alátámasztja a hidrogeológiai módszerekkel meghatározott regionális áramlási képet. A regionális utánpótlódási területeken kalcium-hidrogénkarbonátos típusú, kis oldottanyag tartalmú rétegvizeket találunk, míg a megcsapolódási területekre nátrium-kálium-hidrokarbonátos (esetenként kloridos) típusú, nagy oldottanyag tartalmú rétegvizek jellemzők, egyes komponensek (ammónium, arzén, gáz) feldúsulása mellett. A víztípus folyamatos változását a felszín alatti áramlási pályák mentén jelzi a természetes úton (oldódás, ioncsere, kicsapódás, keveredés révén) kialakuló vízkémiai összetétel területi eloszlása. A (Na

++K

+) százalékos aránya az összes kationhoz képest a Gr3 (100-200 m) mélységközben a regionális utánpótlódási területeken (Duna-Tisza közi hátság, Nyírség, dombvidékek) 10-20% alatti, míg a megcsapolódási területeken (a folyóvölgyi mélyfekvésű részeken) 50% feletti, esetenként a 90%-ot is meghaladja. 2.3. Határérték feletti komponensek Az országos felszín alatti vízminőségi kép szempontjából nagy jelentősége van az egészségügyi határértéket meghaladó töménység előfordulási gyakoriságának (II. táblázat). Látható, hogy a vas és a mangán, illetve bizonyos víztípusoknál az ammó-