Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

1. füzet - Deák J.-Liebe P.-Deseő É.: A felszín alatti vizek minőségének országos jellemzése

78 Deák J.—

Liebe P.—Deseő E. nium nemcsak átlagértékében, hanem előfordulási gyakoriságában is jelentős. A kémiai oxigénigény és a lágy víz (50 g/m

3 CaO) a mélyebb rétegvizeknél, míg a nitrát a karszt-, a parti szűrésű- és a talajvizeknél okoz problémát. Az ammónium a sérülékenynek tekinthető karszt, parti szűrésű és talajvízben lényegesen kisebb töménységben fordul elő, mint a védett rétegvizekben. Itt azonban figyelembe kell venni, hogy a határérték a sérülékeny vízbázisokra 0,2 mg/l, míg a védett vizekre 2 g/m

3. A rétegvizekben a mélységgel növekvő töménység alátámasztja az NH4 réteg eredetét, amit a stabil nitrogén izotóp vizsgálatok is alátámasztanak. Az ammónium tartalom területi eloszlása alapján az 1 g/m

3-nél nagyobb területi átlagértékek a regionális áramlási rendszerek megcsapolódási területein találhatók. A vastartalom a karsztvizet kivéve minden víztípusban rendkívül nagy. A 20-200 m közötti rétegekben a kutak több, mint felében meghaladja a 0,3 g/m

3-es egészségügyi határértéket. A mangántartalom nemcsak a karsztvízben, hanem a mélyebb rétegvizekben is viszonylag alacsony, ugyanakkor a többi víztípusnál az átlagérték is meghaladja a 0,2 g/m

3-es, és lényegesen túlhaladja az új, 0,1 g/m

3-es egészségügyi határértéket. A kémiai oxigénigény (D^,), amely a vízben oldott szerves anyag mennyiségére jellemző, a felszínközeli rétegekben alacsony, a rétegvizekben a mélységgel növekszik, az 500 méternél mélyebb (Drs) mélységközben a kutak mintegy 10%-ában meghaladja a 10 mg/l-es határértéket. Az összes keménység esetében nemcsak a 350 CaO g/m

3-nél nagyobb értékek - amelyek elsősorban a talajvízben fordulnak elő—jelentenek problémát, hanem az 50 g/m

3-nél kisebb CaO tartalmú, lágy vizek is. A sérülékeny földtani környezetben lévő (Gp, Gj és G «J vizeknél nagyon ritkán találunk lágy vizet. A rétegvizek esetében a mélységgel csökken az összkeménység, jelezve az agyagásványokkal történő kationcserét. 3. Összefoglalás Felszín alatti vizeink vízminőségének országos értékelése során megállapítottuk, hogy az egészségügyi előírásoknak meg nem felelő vízminőséget elsősorban a természetes eredetű kémiai komponensek okozzák, amelyek a több tízezer évig tartó felszín alatti áramlás során, a kőzet-víz kölcsönhatás révén kerülnek a felszín alatti vizekbe. Felszín alatti vizeinkbe - sérülékenységüktől és a szennyezöforrásoktól függően — különböző mértékben juthatnak le a felszíni eredetű szennyezőanyagok. Felszín alatti vizeink minőségével kapcsolatban megállapíthatjuk, hogy — természetes állapotban a rétegvíz kémiai összetétele a felszín alatti áramlás során lejátszódó kőzet-víz kölcsönhatás eredményeként alakul ki. Ennek során kerülnek, a rétegvízbe azok a természetes (genetikai) eredetű kémiai komponensek amelyek töménysége gyakran meghaladja az ivóvízszabványban szereplő egészségügyi határértéket, elsősorban a regionális áramlási rendszerek megcsapolódási területein; — az ivóvízként kitermelt rétegvizek leggyakoribb vízminőségi problémái genetikai eredetűek (vas, mangán, ammónium, arzén, metán, szervesanyag, nagy ol-