Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

4. füzet - Bánszki J.-Czira T.: A vízi közművek helyzete és a vízminőség-védelem az Ipoly magyarországi vízgyűjtőjén

630 Bánszki J.—Czira T. dása is hatással van. Példaként említhető az anionaktív detergensek emelkedő értékei, amely véleményünk szerint a vezetékes ivóvízellátás következtében kibocsátott többlet mosószerek, ill. az elmaradt szennyvíztisztítás hatásának tudható be. Az olajszármazékok jelenléténél érdemes megfigyelni Balassagyarmat hatását az Ipolyra. Sajnos mind az ipari, mind a háztartási használt olaj elhelyezése megoldatlan, illetve arra lehet következtetni, hogy a csatornarendszerekbe és onnan tisztítatlanul a befogadókba kerül ez a rendkívül káros termékcsoport (Katona 1989). 2. A vízgyűjtő vízi közmű helyzete A vízgyűjtő területén 77 önálló település (7. ábra) található, amelyekben mintegy 106 000 lakos él. A terület településszerkezetének jellemzője, hogy csupán 3 városi jogú települése van, Balassagyarmat (19 500 fő), Szécsény (6894 fö) és Rétság (3110 fő). A területen élők közel 72%-a él a községekben. A települések között alig akad 2000 főnél nagyobb lélekszámú. 2.7. Vízellátás A vízgyűjtő összes önálló településen 1996-ra kiépültek a vezetékes ivóvízellátást biztosító rendszerek. Pár éve még tucatnyi település élt vezetékes víz nélkül. Egész Nógrád megyében és Pest megye északi — az Ipoly vízgyűjtőjéhez tartozó — területein nagyon megkésve indult meg az egészséges vizet biztosító közműfejlesztés. Az 1980as évek közepétől napjainkig azonban hatalmas fejlesztések történtek e területen. A vízgyűjtőn 4 nagy regionális víztermelő, — tisztító és — szolgáltató társaság működik. Ezek a következők: Észak-magyarországi Regionális Vízmű Rt. (ÉRV), Észak-nógrádi Vízmű Kft. (ÉNV), Nyugat-nógrádi Vízmű Kft. (ÉNYV), Duna Menti Regionális Vízmű Rt. (DMRV). Az első három társaság azonos gyökerű. Mindhárom az Észak-magyarországi Vízmű és Csatornázási Vállalat utódaként jött létre, és foglalkoznak szennyvíztisztítással is. A Duna Menti Regionális Vízmű Rt. lassan az egész vízgyűjtőre képes vizet szállítani, amit a vízmütársaságok nem is vesznek rossz néven, hisz a vételezett víz általában olcsóbb, mint a saját termelésű, és a minőségével is csak a hosszabb vezetékben tartózkodási idő miatt lehetnek gondok. A csatlakozó müvek és hálózatok kiépítése nagyrészt megtörtént, és manapság már olyan a Dunától távol eső települések is, mint Hollókő, Duna-vizet is fogyasztanak. Számításaink szerint az Ipoly magyarországi vízgyűjtőjén a lakások közüzemi vízellátottsága 1996-ban 83%-os volt. A három város lakásainak ezen mutatója 99,82%, míg a 74 község közműves vízellátásba kapcsolt lakásainak aránya 77%. Összehasonlításul megemlítjük, hogy 1996-ban a hazai lakásállomány 95%-a kapcsolódott vezetékes ivóvízellátó rendszerre. A vízgyűjtőn szolgáltatott víz összes mennyisége 1996-ban 3 611 390 m

3 volt, ami azóta természetesen növekszik, hiszen a legtöbb településen folyamatosan csatlakoz-