Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)
4. füzet - Virág Árpád: A siófoki római kori zsilip hipotézisének története
616 Virág Árpád kezdett gazdasági politikát. Pannónia belsejének lecsapolását úgy oldották meg, hogy kanalizálták a Siót, a lacus Pelso természetes lefolyását a Dunába, aminek termőterületek nyerése volt a célja..." Póczy (1980) véleménye, hogy: „Kisebb léptékű csatornát is létesítettek a mai Sió-csatoma mellett az adatok szerint Galerius császár (305—311) alatt...A mai csatorna torkolata körül hosszú szakaszon követhető egy római kori falazat nyomvonala...A rómaiak minden bizonnyal arra törekedtek, hogy a Balatont összekapcsolják a Dunával..." Az előbbiekkel kapcsolatban azonban meg kell jegyezni azt is, hogy a történészek a római kornak ezzel az időszakával kapcsolatban azt írták (Benda 1983), hogy: „276—282. Probus császár uralma alatt újjászervezik Pannoniát és helyrehozzák a 258-260. évi barbár betörés pusztításait. A tartomány mezőgazdaságának fejlődését szőlőtelepítés, a Sió csatomázása és a mocsárlecsapolás biztosítja." A kötetben Galerius ténykedései között a szerzők nem említik azt, hogy ilyen müveleteket végeztetett volna. Az egymástól eltérő vélekedések okainak megismerése érdekében 1988-ban levélben kértünk felvilágosítást Zákonyi Ferenctől arra vonatkozóan, hogy ténylegesen milyen információkkal rendelkezik az 1907-ben megtalált falazatmaradványokra vonatkozóan. Zákonyi készséges levelében többek között a következőket válaszolta: „A siófoki állítólagos római zsilippel kapcsolatban már annyiféle nézet kelt lábra, hogy hiába iparkodtam mindenfelé a véleményemet közölni, az eddig kialakult véleményeket megváltoztatni nem tudtam. Legnehezebb saját írótársammal dr. Sági Károllyal vitatkozni, aki váltig állítja, hogy a híres foki török erőd, amely 1601-ben épült, állott a zsilip helyén és a kövek is abból származnak... „A magam részéről tartom és hirdetem, hogy a tabi vasút kanyarulatában Kuzsinszky B. által látott falazat zsilip maradványa. Mint közs. főjegyző nyomoztam utána 1946-tól kezdve. Akkor tudtam meg ugyanis, hogy a köveket kibányászta a csatorna menti föld akkori tulajdonosa Csepeli János kisgazda, aki azután a volt vásártér szélén e kövekből építette meg szép házának — nem nyaraló — alapzatát. Ez aláhúzza a római eredetet, cáfolja a törököt. A törököknek az északi partról lehetett volna ilyet hozni, de háborús időben — akkor zajlott még a tizenötéves háború — nem gondolom, hogy megkísérelték volna ezt. A rómaiak viszont, miután a lacus Pelso egészen az övék volt...minden katonai akadály nélkül szállították Almádi térségéből a már az ö idejükben is bányászott vörös követ. A másik indok...kb. 200 méterre a csatornától fekszik a siófoki vízmű-telep, amelyen 1947-ben bővítés címén új víztárolót építettek. Amikor a gödröt kiásták, ott fegyverek, edények kerültek elö. Azonnal értesítettem dr. Nagy Lászlót a Bakonyi Múzeum akkori igazgatóját, aki megjelent és kiásta egy római épület alapfalait. Gyönyörű, nem használt mécseseket „Resatus fecit" felírással, használatlan bronz dárdavégeket, elég durván megmunkált ún. barbár edényeket stb. találtak. Ezeket elvitték a veszprémi múzeumba. Sajnos Nagy László meghalt, tanulmány ezen ásatásról nem jelent meg.