Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)
4. füzet - Virág Árpád: A siófoki római kori zsilip hipotézisének története
A siófoki római kori zsilip hipotézisének története 615 A Sági által végzett ásatások alapján tehát bebizonyosodott, hogy hibás volt Kuzsinszkyrtak az a feltételezése, hogy az általa leírt árok a rómaiak idejében készített lecsapoló csatorna maradványa. A 105,06 m A. f. fenékmélységünek meghatározott csatornával ugyanis nem lehetett volna a Balaton vízszintjét a Bendefytől idézettek szerinti 104,50105,0 m A.f. körülire apasztani a III. század végétől. Az ásatás azonban nem tisztázhatta a falazatmaradványok eredetét, mivel azokból 1962-re már semmi sem maradt meg. Valószínű, hogy az időközben lezajlott tudományos vita (Sági 1971) hatására tovább finomultak a vélemények (Sági—Zákonyi 1974) és nem vetették el, hanem ismét csak hiedelemnek tartották a római kori zsilipet: „A rómaiak korában is lakott hely, sokáig az volt a hiedelem, hogy itt, a Sió torkolatánál volt a rómaiak zsilipje, amelyet Galerius császár építtetett i.sz. 292-ben, amikor a Pelso tavat...lecsapoltatta. Maradványait egyes régészek máscélú építkezés darabjainak tartják. A vízmütelep egyik derítőjének építésénél 1935-ben régi alapfalak kerültek elő. Közöttük finom balatoni homokkal borítva feküdtek a teljesen új, még használatlan római mécsesek „Resatus fecit" felirattal, vagyis az aquincumi Resatus fazekasmester műhelyében készültek. Tűzhely maradványa is került elő, durván megmunkált edényekkel és töredékekkel. Lehet, hogy a római időkben a feltételezett zsilip őrzésére kirendelt katonaság laktanyája lehetett." A Galerius által építtetett zsilip maradványainak tartotta a Siófoknál előkerült falazatrészt a Balatont kiválóan ismerő Ligeti (1974) is: „...Galerius a megosztott birodalom keleti részének alcsászára utóbb császára...Sextus Aurelius Victor római történetíró tudósítása szerint ugyanis különösen feljegyzésre méltó eredményeket ért el...erdőirtás és vízszabályozás-mocsárlecsapolás terén — amennyiben „a Pelso-tónak (a Balatonnak) a Dunába levezetését elvégeztette". A századfordulón itt, a fok-szabadi határban, a tabi vasút mellett vélték felismerni ennek a Galerius-féle csatornának, illetve zsilipjének maradványait...A feltárt alapokat Kuzsinszky „római építménynek", Cholnoky azonban...már római hídfő vagy zsilip maradványnak nevezte...Sajnos a romok teljes feltárására és megóvására nem fordítottak gondot, és kőanyagát azóta széthordták...az újabb feltárási és azonosítási kísérletek...nem bizonyultak eredményesnek és megnyugtatónak. Ennek ellenére a régészeti leletekről, a történeti, geológiai és térképészeti adatok egybeesése és a tó életével kapcsolatos újabb ismeretek bizonyító ereje alapján joggal feltételezhetjük, hogy Galerius zsilipjének maradványai voltak... Hipotézisünk természetesen vitatható. Vitathatatlan azonban — a Siónak a Balaton vízháztartásában betöltött szerepe alapján — a csatorna és zsilip építésének lehetősége, sőt szükségessége." Bendefy szakmai tekintélyének tulajdonítható, hogy történészek és archeológusok között is voltak, akik úgy vélekedtek, hogy Galerius uralkodása idején a rómaiak csatornázták a Siót, igaz, hogy zsilipépítésről nem tettek említést. Mócsy (1974) szerint: „...294 után Galerius elég konszolidáltnak tartotta a helyzetet ahhoz, hogy mélyreható reformokat vigyen keresztül...folytatta a középső Duna-vidéken a már Probus által meg-
