Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

4. füzet - Virág Árpád: A siófoki római kori zsilip hipotézisének története

612 Virág Árpád láltak rá a vasútépítők és csak ezt követően mérte fel és tanulmányozta azt Kuzsinszky, aki egészen pontosan meghatározta annak magasságát is azzal, hogy leírta; a quaderfalazat két alsó, egyformán 16 cm magas rétege volt meg akkor, amikor felmérte a maradványokat. Ez jól látszik azon a fényképen, amit a helyszínről 1920-ban közölt. (A fénykép azonos a Cholnoky (1918) által közölt fényképpel, amiről azt írta, hogy a saját fényképe.) Arról, hogy a zsiliptábla deszkái számára a falazatba vájt hornyok kitűnően láthatók lettek volna egyetlen szó sem szerepel Kuzsinszky ( 1920) müvében. Ugyanígy arról sem, hogy a leírt csatornamaradvány kikövezett lett volna. Érdekes és határozott megállapítást tett Dornyay-Vigyázó (1934): „Galerius római császár 292: a Balatont összeköti a Dunával. Siófok területét lecsapoltatja, az erdőségeket pedig kiirtatja. Az egész környéket feleségéről Valériáról nevezi el. A római zsilip és csatorna a mai kaposvári vasútvonal mentén van, közel az őrházhoz. A zsilip körül római házak is épültek, melyekben a zsilip védelmére katonaság volt helyezve." Az ismertetés, mint meglévő zsilipről és csatornáról írt és határozottan közölte, hogy körülötte római házak épültek. Tizenhárom évvel később Darnyay (1947), aki azonos Dornyayval, ismertette Kuzsinszky (1920) megállapításait és leszögezte: „Végül, hogy mennyire igazat mondott K.B.-nak Kiss J. pályaőr, miszerint a vasúti pályatest másik K-i oldalán éppen a leábrázolt zsilip (hídfő-) maradványokhoz hasonló falazat került elő, azt dr. Zákonyi F. siófoki vezető jegyző barátom is igazolja. Ugyanis midőn 1946. november 17-én kértem őt, hogy ezt a K-i alapzatot ássuk ki sürgősen és tudományos pontossággal, sajnálattal hozta tudomásomra, hogy ez már lehetetlen, mert időközben ezekből a római kövekből egy villát építettek. О azonban még láthatta ezt a római falazatot és így ezeket ő is zsilipmaradványoknak minősíti. Ezzel a kérdés végleg eldőlt, mert most már bizonyos, hogy Siófok ezen helyén a rómaiak, bizonyára Galerius idején Kr.u. 292-ben a Balaton fölösleges-káros vizének a Dunába való lecsapolásához, egy e célra szükséges zsilipet is készítettek... Hogy ez a római, bátran nevezhettük: Galerius-féle zsilip meddig teljesítette hivatását, egykorú feljegyzés vagy adatok híján megállapítani nem tudom..." 3. Az ú.n. Galerius-féle zsilipre vonatkozó legújabb állítások Károlyi (\ 967) a Sió csatorna múltjával és kialakulásával kapcsolatban tényként közölte, hogy „...a Siófok-mocsoládi vasútvonal építésekor az 1. sz. őrház közelében egy zsilip falmaradványát tárták fel, amelyet a rómaiak i.u. 290-300 között vörösberényi kvaderkövekből építhettek. A zsilip folytatásába a Sió völgyében levezető árok is készült, melynek nyomai még 50 évvel ezelőtt is többszáz méter hosszban felismerhetők voltak..." Bendefy (1968) határozottan állította, hogy „...Galerius császár... 292-ben a tó részleges lecsapolását rendelte el. A római mérnökök Siófoknál a mai vízszintszabályozó zsilip helyétől alig néhány száz méterre zsilipet építettek. Ennek romjait 1850 táján megtalálták és azok még 1900 körül is láthatók voltak."