Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

4. füzet - Virág Árpád: A siófoki római kori zsilip hipotézisének története

A siófoki római kori zsilip hipotézisének története 611 1. ábra. Kuzsinszky (1920) eredeti alaprajzai és ábraaláírásai Figure 1. The original drawings and figure captions of Kuzinsky (1920) Bild 1: Die urspiiinglichen Grundrisse und Bildbeschrij'tungen von Kuzsinszky (1920) рис. 1 Оригинальные рисунки с надйисями Кужннски (1920) 1. nbra. Tcrrnjí и siófoki rónwi fnlizatmnradvtinynyûl. Leptek I : 21,500. :i. Ábra. limitai cpilntL'iiy .'ibpr.íjza Su,luk mcILtt. Mértek-. ez? Még a legközelebb fekvő feltevés, hogy olyan zsiliphez tartozott, melylyel a Balatonból levezetett vizet elzárhatták. S ez annál valószínűbb, mert KIS JÓZSEF pályaőrtől hallottam, hogy a pályatest másik, keleti oldalán, éppen szemben, hasonló falazat került elő. Az sem lehet tehát véletlen, hogy ezen zsilipnyílással egy vonalba esik egy árok, kétségkívül a Balaton régi lefolyása, a mely árok, meg ilyenfonnán annak a csatornának maradványa volna, a melyet mint látni fogjuk, tényleg építettek a rómaiak a Balaton lecsapolása végett. Ez az árok ma 180 cm mély, 2—3 méter széles és 60 cm magas töltések szegik. A közelben, a Balaton régi partja mentén, a magaslaton, melynek északkeleti sarkán a zsidótemető fekszik, a felszántott földben ma is elszórva apró cserépdarabok tűnnek szembe, többnyire grafitos felületűek, sőt akad egy-egy rómainak látszó tégladarab." Az idézett szöveg teljesen egyértelműen bizonyítja, hogy Kuzsinszky a múlt század végén nem tárta fel semmilyen építménynek sem az alapzatát, sem pedig 2 méter magas maradványát, mint azt később állították. A falazatmaradványokra 1907-ben ta-