Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

4. füzet - Petrőcz Bálint: Győr árvízvédelmének fejlesztése

582 Petröcz Bálint Hullámtér Mentesített ártér 3. ábra. Vasbeton szögtámfalas árvízvédelmi fal Figure 3. The reinforced concrete flood-defence wall Bild 3. Stahlbeton-Winkelstützmauer als Hochwasserschutzmauer рис. 3 Железобетонная йодйорная йрошивойаводковая сшена Árvízvédelmi fal maradt a belváros területén, a Mosoni-Duna jobb és bal, a Rába bal és jobb partján. Itt a hullámterek rendkívül keskeny volta a vízoldalon nem tette lehetővé a töltésépítést. A falat, elsősorban városképi szempontból, másodsorban kiviteli technológia miatt zsaluzópanelok felhasználásával terveztük és építettük meg. Az árvízvédelmi falhoz képest a földművek építése kevésbé költséges megoldás, ezért ahol a hely biztosítható volt, a régi fal helyett is földmüvek tervezésére került sor. (Rába bp Kettős-híd és Petőfi híd között). így jelentős költségmegtakarítást lehetett elérni. 1.4. A tervezési munkák A védvonalak fejlesztésének tervezése 1970-1971-ben tanulmányterv készítésével kezdődött (ÉDUVÍZIG 1971). A tanulmányterv meghatározta az egyes szakaszokon azokat a beavatkozásokat, melyek a mértékadó árvízszint felett előírt magassági biztonságnak megfelelő védvonal kiépítéséhez szükséges. Egyes védvonal szakaszok fejlesztésének megvalósítására több változat is készült. A tanulmányterv készítése során a város képviselőivel, a városi főépítésszel az érdekeltekkel az egyeztetés megtörtént. A tanulmányterv alapján 1975-ben elkészült a beruházási program (ÉDUVÍZIG 1975) a várostól átvett szakaszokra, mely a fejlesztés megvalósítását három építési ütemre (1. ábra) osztotta. A beruházás ütemezésénél a fontossági sorrend mellett figyelembe kellett venni a városrendezéssel kapcsolatos szanálásokat és azt, hogy a csatlakozó védvonal szakaszok egymás után készüljenek el, ezzel a védett területnek minél előbb teljes biztonságot nyújtsanak.