Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

4. füzet - Petrőcz Bálint: Győr árvízvédelmének fejlesztése

Győr árvízvédelmének fejlesztése 583 Az I. építési ütemben a Mosoni-Duna jobb parti és az Iparcsatorna mindkét oldali védvonal megépítését terveztük, elsősorban azért mert itt szanálásra nem volt szükség. A II. építési ütem a Rába jobb parti védvonal, melynek megvalósítására csak a fejlesztést akadályozó üvegraktár bontása után, 1976 harmadik negyedévében volt lehetőség. Az I. és II. építési ütem megvalósulása biztosította Győr belterület nagy részének és a legfontosabb ipari üzemek árvizek elleni védelmét. A III. építési ütem a Rába bal parti és a Rábca jobb parti védvonal fejlesztése. Ezen a szakaszon az épületek szanálására csak az 1978-1979 években volt lehetőség. Tulajdonképpen kialakult egy IV. építési ütem is, éspedig a Mosoni-Duna püspökerdei átvágás jobb parti töltésének építése, ami a III. ütem módosítása után került a beruházási programba. A kiviteli tervek készítésekor a Rábca jobb parti (pinnyédi híd feletti) töltésfejlesztés helyett a beruházás ütemezésén belül további szakaszolás történt, melynek fő oka a kivitelező egységekhez való alkalmazkodás volt. Külön terv készült a földmunkával végrehajtható töltéserősítésről, és külön terv tartalmazta az árvízvédelmi fal építésével kialakítandó védvonal fejlesztést. A várost érintő további védvonalak tervezése a beruházási programhoz tartozó műszaki dokumentációban került meghatározásra (ÉDUVÍZIG 1975). így készült: — a Mosoni-Duna és a Rábca menti védvonalak fejlesztése (.ÉDUVÍZIG 1979); — a Mosoni-Duna bal part árvízvédelmének fejlesztése (ÉDUVÍZIG 1980); és — a Győr Likócs városrészének árvízvédelmének kiépítési terve (EDUVIZIG FLOTT 1997). 2. A kiviteli munkák A kiviteli munkák jellemző mennyiségeit a II. táblázatban foglaltuk össze. 2.1. A Mosoni-Duna jobb parti és az Iparcsatorna melletti védvonal Az I. építési ütemben épült ki a Mosoni-Duna jobb parti és az Iparcsatorna mindkét oldali védvonal 7810 m hosszú szakasza (1. ábra). A megfelelő biztonság eléréséhez az alsó — 0+000-6+827 m közötti - szakaszon tulajdonképpen csak kisebb töltéserősítési és műtárgyépítési kiviteli munkákra volt szükség. A 0+000-1+322 m közötti magaspart után a 2+080 m-ig az előírt töltésszelvényt helyhiány miatt nem lehetett kialakítani, a magassági hiány megszüntetésére és 3,0 m-es korona kiépítésre volt lehetőség. Azonban a kisebb töltésszelvény is megfelelőnek tekint-' hető, mert a töltés mentett oldalán a terepszint a mértékadó árvízszint közelében van. A 2+493—5+260 m szelvények között vízoldali és mentett oldali erősítéssel történt az előírt