Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

4. füzet - Petrőcz Bálint: Győr árvízvédelmének fejlesztése

Győr árvízvédelmének fejlesztése 579 Győr jelenlegi területének (a hozzácsatolt városkörnyéki településekkel együtt 174,7 km

2) nagy Győr része — a Káptalandomb kivételével - 111,00-113,50 m В.

f. közötti szinten van, ami lényegesen alatta van az 1965. évi eddig észlelt legnagyobb vízszintnek (114,52 m B.f.). A jelenlegi töltések magját az egyes városrészek kialakulásával egyidöben építették, amit többször megerősítettek. A város árvízvédelmi rendszerét először 1880-ban tervezték meg egységesen. A vízfolyások által határolt városrészek külön védelmi egységet alkottak úgy, hogy a védvonalakat körtöltésszerüen egymással összekötötték, illetve az összekötést magaspartok biztosították. Ezek alapján három, egymástól független egység alakult ki. A Belváros, Gyárváros, Nádorváros védelmi rendszere a város keleti határán, Likőcsnál, a magaspartból indult ki és végighaladt a Mosoni-Duna, a Rába és a Marcal jobb partján, majd a Marcalt elhagyva, a töltésre épült régi pápai út és a pápai vasúti töltésen folytatódva a szabadhegyi magaspartba kötött be. Az Újváros védelmi rendszere a Rába és a Rábca kiöntéseitől védte meg a lakosságot. A Rába bal parti és régi Rábca jobb parti védvonal alsó vége csatlakozott egymáshoz, majd a felső végük összekötését a Rába bal parti töltéstől kiindulva előbb a Hegyeshalom felé vezető vasút, majd a töltésre épült régi Bécsi útban folytatódva a város nyugati szélén a jelenlegi Radnóti emlékműtől induló Újvárosi körtöltés biztosította, mely csatlakozott a Rábca jobb parti töltéshez. Győrszigetet a Rábca fő meder és mellékága, valamint a Mosoni-Duna határolta. Az árvizektől körtöltés védte. Újvárost és Győrszigetet elválasztó Rábca főmeder torkolati szakaszát, mely a Rábával csaknem azonos helyen torkollott a Mosoni-Dunába, 1908-ban betöltötték és a Rábcát új mederbe egy kibővített mellékágba terelték (1. ábra). Ezzel egyrészt a Rábca torkolata közel egy kilométerrel a Rába torkolata fölé került, másrészt Győrsziget önálló védelmi rendszere megszűnt, mert az Újváros védelmi rendszerével egyesült. A körtöltések megerősítési, illetve létesítési munkálatai 1885—1887 között készültek el. A védelmi müveket 1887 október 24-én, ajjyőrszigetit pedig 26-án „Győr szabad királyi városnak, illetve Győr-Sziget községnek további fenntartás végett átadták". A védvonalakat a Komáromi Folyammérnöki Hivatal tervei alapján, az 1899. évi árvíz után alakították ki. Az Iparcsatorna és töltései az I. világháború alatt épültek. Révfalu hosszú ideig nem tartozott Győrhöz. A Mosoni-Duna árvizeitől a Mosoni-Duna bal parti töltése védte, mely patkó alakban vette körül a települést. A Szigetköz felöl érkező árvizek ellen északkeleten a Mosoni-Duna töltéseihez csatlakozó körtöltés védte, mely bezárta a védelmi rendszert. A XIX. század végén, XX. század elején, egységes elvek szerint megépültek a Győrt érintő folyók árvízvédelmi töltései is, így a folyók védvonalai folyamatosan csatlakoztak a város védömüveihez. Ezáltal a csatlakozáson kívüli körtöltés szakaszok és a magasparthoz való bekötések lokalizációs védvonalakká váltak. Az egységes elvek szerint megépített Győr városi védvonalak, - melyeket a Duna visszaduzzasztó hatása miatt, az 1899. évi szakítás nélküli számított vízszint +1,0 m