Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

1. füzet - Szlávik Lajos: Árvizek szükségtározása

An'izek sziikségtározása 57 és megfogalmazódott. A tározótér a remetei ártéri öblözetben helyezkedik el a Fekete-Körös bal oldali, a Fehér-Körös jobb oldali töltése, a remetei gyermekotthon körtöltése és a Gyula-Sarkad közút közötti területen. A zárótöltés hossza 3,564 km. A tározó területe 5,80 km

2, kapacitása 26 millió m

3, kezelője a Körös vidéki Vízügyi Igazgatóság. A Kisdelta árvízi szükségtározói megalapozó tanulmányt 1996 végére készítette el a Körös vidéki Vízügyi Igazgatóság. Döntés született arra vonatkozóan, hogy első lépésben a majdani szükségtározót feltöltő megnyitási hely fix küszöbe épüljön meg a Fehér-Körös jobb oldali töltésének 2,530-2,600 km szelvényei közötti szakaszon. A megnyitási fix küszöb hossza 70 m. A munka 1996 végén elkezdődött. 1998-ban elkészül a fix megnyitási küszöb és megkezdődik a tározó töltés földmunkája is. A víz viszszavezetése a zárótöltésbe épülő műtárgyon keresztül a Gyula II. szivattyútelep irányába történik. A Kisdelta szükségtározó területe részben vagy teljes egészében elöntésre került a kővetkező években: 1919, 1925, 1932, 1939, 1966, 1970, 1974 (/. táblázat) {KÖVÍZIG 1981, 1997, Szlávik-Vasas 1983, KHVM 1996, Makai 1997). Kutas árvízi szükségtározó A Berettyó bal parti és a Kutas-főcsatorna jobb parti töltése közötti területet az OVH 1966 március 14-én ideiglenes árvízi tározónak jelölte ki. Területe: 38,96 km

2, térfogata 36,5 millió m

3, kezelője a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság {III. táblázat). A szükségtározó területe a múlt századi ármentesítési és folyószabályozási munkák után volt már elöntve. Az 1919. évi árvíz idején a Kutas-csatorna zsilipje még nem épült meg, így a Kutas töltése árvízvédelmi töltésként funkcionált. A Sebes-Körös jobb parti töltésének elszakadásakor Kornádi községet körtöltés védte, azonban az emelkedő víz a körtöltést meghágással és a községet teljes elöntéssel fenyegette. A vízszint csökkentését úgy érték el, hogy a Kutas jobb parti töltését közvetlenül a torkolat felett átvágták, a terület mélyebben fekvő részeit elárasztották. Ezzel a Sebes-Körös vízszintjében is olyan csökkenés következett be, hogy a töltésszakadásoknál a kiömlés megszűnt és Kornádi megmenekült. 1966. február 9-én a Berettyó jeges árvize öntötte el a területet. Ezt követően a területet ideiglenes árvízi tározónak jelölték ki, töltéseit kiépítették, területét Kórósszigetnél keresztgát beépítésével megosztották. Az esetleges jeges árhullámok kivezetésére a Berettyó bal parti töltésében 200 m hosszú surrantót alakítottak ki. 1970. június 15-én a Sebes-Körösön, a foki-hídi töltéscsúszásná\ fenyegető töltésszakadás megelőzése érdekében került sor a szükségtározó alsó kazettájának feltöltésére (2. ábra) (Némethy—Beleznai 1970, Papp 1970). Halaspusztai árvízi szükségtározó A Halaspusztai árvízi szükségtározó Szeghalom halaspusztai határrészében, a Sebes-Körös jobb parti és a Berettyó bal parti árvízvédelmi töltés, valamint a meglévő tározó töltés és a halaspusztai lokalizációs töltés által határolt területen fekszik. Igénybevételének gondolata már az 1970. évi árhullámnál felvetődött, a lokalizációs töltés