Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

1. füzet - Szlávik Lajos: Árvizek szükségtározása

58 Szlávik Lajos építését akkor meg is kezdték (Papp 1970). Az OVH 1973-ban jelölte ki ideiglenes árvízi tározónak. Területe: 21,75 km

2, térfogata 35,0 millió m

3, kezelője a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (III. táblázat). Eddig egy alkalommal, 1980. július 26-án került elárasztásra. Er-menti árx'ízi szükségtározó Pocsaj és Kismarja községek határrészében, a Berettyó jobb parti és az Er-főcsatorna bal parti töltése, valamint az országhatár által határolt területen fekszik. Az OVH 1973-ban jelölte ki ideiglenes árvízi tározónak. Területe: 13,53 km

2, térfogata 12,2 millió m

3, kezelője a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (III. táblázat). Igénybevételére eddig nem került sor. 5. A szükségtározás módszerének továbbfejlesztésével kapcsolatos feladatok A szükségtározás módszerének továbbfejlesztésével kapcsolatos feladatok a következőkben foglalhatók össze: A vízrajzi észlelések, mérések és előrejelzés fejlesztése A szükségtározók üzemirányítása szempontjából legfontosabb vízmércéknél távjelző berendezéseket telepítenek az országosan előirányzott fejlesztések keretében. Ezek felhasználásával fokozottabb gondot kell fordítani a levonuló árhullám észlelési adatainak menet közbeni ellenőrzésére, az árhullám levonulás alatti kontrolljára, különösen az árhullám intenzív áradó ágán és a tetőzések környezetében. Az árvízi vízhozammérések folyamatos végrehajtása ezeken a folyókon kiemelkedő jelentőségű. A szükségtározókat hidrológiai szempontból megbízhatóan csak akkor lehet üzemeltetni, ha a levonuló árhullám tényleges vízszállítása ismert. Ehhez a méréseket már az áradó ág alsó tartományában el kell kezdeni és a tározók üzemeltetése szempontjából kulcsfontosságú szelvényekben megfelelő gyakorisággal kell végezni. Erre előzetesen mérési—szervezési tervet kell készíteni. Meg kell oldani a vízhozammérések haladéktalan kiértékelését és közlését a védekezés helyi és országos irányítóival. További elemzés szükséges a vízállás-vízhozam összefüggések vizsgálatára, gyakorlati eljárás az árvízi hurokgörbék operatív kezelésére, a tényleges mérési adatok figyelembe vételével. A levonuló árhullám aktuális vízállás-vízhozam összefüggését a szükségtározók üzembe helyezésének aktív döntés-előkészítő eszközévé kell tenni. Fejleszteni szükséges az árvízi előrejelzések módszerét a szükségtározókkal befolyásolt folyókra. Az üzemirányítás modelljét össze kell kapcsolni az előrejelzéssel. Az Európai Unió PHARE programja keretében 1997-ben indultak meg az ún. CBC (Cross-Border Cooperation Hungary-Romania) projektek. Két ilyen projekt közvetlenül érinti az árvízvédelem, a szükségtározó-üzemeltetés témakörét: a Fehér-Körösre és a Be-