Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)
3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
570 Major Pál Érdemes felfigyelni, hogy Szigetközben a talajvíz párolgás mennyisége kis érték. Ez annak a következménye, hogy a talajvíz felszíne nagy területen a kavicsban van és így a kapilláris emelkedés hiánya miatt nincs, vagy csak elenyésző a talajvízből történő párolgás. A szigetközi és a hansági területek talajvíz-háztartása vízhozamokkal kifejezve: — Szigetközi talajvíztáplálás a Dunából 8,06 m 3 s — Felszín alatti beáramlás a nyugati határ mentén 0,84 m 3 s _ 1 — Mosoni-Duna alatt átáramló vízhozam 3,45 m 3 s"" 1 — Hanság-főcsat.-Ъа, ill. a Rábcába szivárgó vízhozam 4,77 m 3 s _ 1 — Lefolyás a Л/агаш-Dunán+talajvíz kitermelés 5,37 m 3 s _ 1 — a 4. ábra megítélésem szerint nem helytálló. Az 1860 és 1950 fkm szelvények között az ábra elvileg helyesen mutatja, hogy ezen a Duna-szakaszon talajvíz hozzáfolyás van, a szövegben vázoltakkal ellentétben, megerősítve az általam a bécsi medence utáni szakaszra elmondottakat. A Pozsony és Rajka között jelentkező vízhozam ugrás a kiágazások hatásán kívül helytelenül tüntet fel valamiféle koncentrált talajvíz kiáramlást, hiszen az nem pontszerűen hanem fokozatosan történik. Ezért elvileg helyesen egy csökkenő vízhozamot jelentő süllyedő vonallal kellene folytatni az ábrát az egész szigetközi vonalon, amelynek minimum pontja Gönyü környezetében van. Érthetetlen az ábrán a szigetközi szakaszon az emelkedő vízhozam jelzése, akkor amikor a szigetközi szakaszon a tanulmány is a Dunából kiáramló vízhozamokról beszél. — az 5. ábra magyarázó szövege szerint „ Gönyü és Komárom között a Duna árvize és a környező talajvíz egyensúlyban látszik lenni. Ugyanez érvényes" ... Ezzel ellentétben viszont az 5. ábrából az olvasható le, hogy határozott dunai kiáramlás mellett a zárt hidroizohipszák jelzik, hogy a kiáramlás talajvíz tározódásra fordítódik, nyilván a talajvíz-párolgás növekedése mellett. A mi általunk szerkesztett árvízi képen is hasonló jelenség áll elő a Duna, Mosoni-Duna hárómszög területén is, amelyet azonban az 5. ábra azon a helyen nem mutat. — végül a 6. ábrán nem sikerült felfedezni a „jól látható rész-szakaszokat Pozsony és Szap között, melyek váltakozva talajvíztáplálást, ill. -elvonást jeleznek ", mert itt is határozott talajvíztáplálás mutatkozik a teljes függömeder szakaszon, de ha ilyenek mégis lennének, akkor viszont a tanulmányban az ez előtt írottak nem helytállóak.
