Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Hozzászólás 569 VITUKI 1969. A korábbi vizsgálatokat megdöntő eredmények igazolták az allúviumban áramló talajvíznek a feltételezésekkel nem egybevágó potenciál képét. Talajnedvesség észlelő hálózat létesítése a győri Vízig területén. VITUKI 1971. Ez a hálózat nyújtott lehetőséget a talajvíz-háztartási elemek reális becsléséhez (lásd később) és egy süllyedő talajvízfelszín mezőgazdasági hatásának értékeléséhez. A Dunakiliti vízlépcső hatásának vizsgálata. I. Természetes állapot. VITUKI 1976. A Dunakiliti vízlépcső hatására bekövetkező talajvízszint süllyedések mezőgazdasági termelésre gyakorolt hatásának előzetes vizsgálata. VITUKI 1976. E tanulmányban kerültek először lehatárolásra azok a területek, ahol a kavicsban lévő talajvízszint miatt a talajvízszint süllyedés hatása a mezőgazdasági termelés szempontjából elhanyagolhatónak mutatkozott. A Dunakiliti vízlépcső hatása a Szigetköz talajvíz viszonyaira. VITUKI 1976-1977. A természetes és az akkor várható állapot digitális, matematikai modellezése, a talajvíz gyakorisági görbék változásának meghatározásával. A vizsgálatok kimutatták, hogy a révfalui (Györ) terület kivételével, a quasi permanens állapot feltételezése viszonylag megengedhető hibát eredményez. Háromdimenziós permanens vizsgálatok az elektromos analógia módszerével a Duna és a Hanság főcsatorna közti területeken. VITUKI 1978—1980. Investigation of the effect of groundwater level, changing at a barrage. Budapest, 1985. VITUKI 41. A Szigetköz talajvíz helyzete. Major P. Vízügyi Közlemények 1983/4. A talajvíz alakulása a kiskörei tározó térségében. Major P.—Vargay Z. Vízügyi Közlemények 1983/4. - talán nem lett volna szükségtelen hangsúlyozni, hogy a cikkben ismertetett jelenségek a magyar oldalon nem Komáromnál, hanem Gönyünél, a Mosoni-Dunaág torkolatánál érnek véget, hiszen Gönyű és Komárom között a talajvíz szivárgása a Bakony felől tart a Duna felé és a szigetközi szakaszon a Dunából kiszivárgott vizek hatása csak Gönyüig nyomozható. Egyébként itt említem meg, ha a tanulmányban már vízháztartásról is esett szó, hogy elsősorban a fentiekben körvonalazott kutatások, vizsgálatok nyújtottak módot arra, hogy a szigetközi és a hansági területre megbecsüljük - csak eredményeiben felsorolt — átlagos talajvíz-háztartási paramétereket: Terület Vízháztartás Terület felszíni felszín alatti Terület paraméter mm paraméter mm Szigetköz csapadék 600 talajvíz párolgás 45 Szigetköz tényleges párolgás 456 dunai hozzáfolyás 729 Szigetköz lefolyás 78 elfolyás+kitermelés 795 Szigetköz tényleges beszivárgás 111 Mosoni-Duna — Hansági-focsatorna — Rábca közti terület csapadék 600 talajvíz párolgás 59 Mosoni-Duna — Hansági-focsatorna — Rábca közti terület tényleges párolgás 452 dunai hozzáfolyás 182 Mosoni-Duna — Hansági-focsatorna — Rábca közti terület lefolyás 139 elfolyás+kitermelés 211 Mosoni-Duna — Hansági-focsatorna — Rábca közti terület tényleges beszivárgás 89