Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Vízügyi Közlemények, LXXX. évfolyam HOZZÁSZÓLÁS 1998. évi 3. füzet Dr. Hankó Z.—Dr. Bauer M.—Szilvássy Z: A magyarországi Felső-Duna és a talajvíz kapcsolata című cikkéhez (Megjelent a Vízügyi Közlemények 1998. évi 1. füzetének 132—150. oldalán) MAJOR PÁL Szerzők tanulmányukat három föfejezetben írták meg. Az első kettő: a Kisalföld „természetes" vízháztartása, valamint a Kisalföld és a felszín alatti vizeinek kapcsolata fejezetek néhány, megítélésem szerint téves megállapításával szeretnék vitába szállni. Itt kell megjegyeznem, hogy ezek a szerintem téves megállapítások azonban nem befolyásolják a szerzők harmadik fejezeti következtetéseit, hiszen ennek lényegében kevés köze van az első két fejezethez, csak azt a nyilvánvalóan közismert következtetést kell figyelembe vennünk, hogy a Duna vízjárása befolyással van a Szigetköz talajvizeire, ezért а С variáns következtében a régi £>w«a-mederben előállt vízszint csökkenés, különböző mértékű talajvízszint csökkenést eredményezett, eredményezhetett a Szigetközben. Az 1. fejezetben a Szerzők szerint „a Kisalföld süllyedő területét észak felől a KisDuna határolja .... míg dél felöl a Mosoni-Duna és/vag)> Rábca zárja a Szigetközt". Azt, hogy nem a Kisalföldet határolja le a szöveg dél felé, még rendben van, de minden térkép és földrajzi leírás a Szigetköz területe alatt a Duna és a Mosoni-Duna által határolt területet érti. Azt is gondolhatnánk, hogy szerzők szerint a Mosoni-Duna torkollik a Rábcába, de ennek ellentmond a 2.1. fejezet szövege, amely a „ Gönyű táján a Mosoni-Dunának a Lajta, Rábca, Rába és Marcal vízhozamával megnövelt visszacsatlakozásáról" szól. A 2. fejezetben: — a Szerzők állítása szerint „Bécs és Dévény között található az ún. bécsi alluviális medence, ami a regionális szivárgás felvízi tartályaként szolgál. Van egy alvízi, alluviális víztartó is, a Vág-Duna és a Duna közötti háromszögben, amelynek alvízi csúcsa Komáromnál van... Afelvizi és az alvízi felszín alatti víztározók közötti vízszintkülönbség tartja fenn a regionális felszín alatti szivárgást a Duna mentén, " Ennek igazolására szolgálna az, hogy a VITUKI 1992-ben készült térképe szerint „a Duna és a Lajta közt durva kavicsanyagú alluvium van, amelynek északi szélén, a Kis-Kárpátok lábánál található a Duna medre. Ebben a talajvíz rétegvonalai merőlegesek a Dunára és esésük követi a Duna esését. Ez jól megfigyelhető a 3. ábra bal szélén... A talajvíz a Bécsi-medencének a Duna által táplált, felszín alatti víztározójából jön és a Dunával közel párhuzamosan szivárogva ...a Komáromnál bezárt... felszín alatti víztározó felé tart". A kézirat érkezett: 1998. VII. 21. Major Pál oki. mérnök, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Részvénytársaság (VITUKI RT. Budapest) volt talajvíz-kutatási osztályának ny. osztályvezetője.